-Ben.-mondtam és megfordultam
Ott állt előttem.A szőke hajával a csodás kék szemével,az édes mosolyával.Végig mértem a kidolgozott felső testét a tapadós pólójába.
-Rég láttalak!-mondta és megölelt
Vissza öleltem és bele fúrtam az arcom a mellkasába.Ben volt az első barátom,Ő volt az első szerelmem.Ő megérett engem de elköltöztek talán ha nem költöznek el még együtt lennénk.
-Igen rég.Hogy vagy?-kérdeztem
-Jól,most végképp!-mosolygott
Éreztem,hogy elpirulok.
-Gyere igyunk valamit!-mondta és megfogta a kezem
Az italpulthoz vezetett.Amikor óda értünk rendelt nekem egy martinit,magának meg egy vodkát.Átkarolta a vállam úgy sétáltunk vissza Eleanorhoz.
Amikor vissza értünk mosolyogva kivette a kezemből a poharamat majd bele kortyolt.
-Hé ezaz enyém!-mondtam
-Jaj,hagyd már!-mondta majd Ben felé fordult-Na és hogyhogy itt vagy?
-Haza jöttünk.-mosolygott-Vissza költöztünk.
-Az tök jó!Óda ahol régen laktatok?
-Nem.A ti utcátokba,a másik házat akkor eladtuk amikor elköltöztünk.
-Ja értem.-mosolygott vissza Eleanor
Sokáig beszélgettünk,közbe egyre több italt húztunk le.
-Menjünk táncolni!-mondta Ben
Mindannyiunk ittas volt kicsit,nevetgélve táncolni kezdtünk.Miközben nagyba táncoltunk valaki át ölelte a derekamat,megfordultam.Andrev állt mögöttem,mivel kicsit ittas mámorba voltam átöleltem a nyakát és együtt kezdtünk táncolni.
Nem tudom mért de magamhoz húztam és heves csókolózásba kezdtünk.Andrev végig húzta a kezét a hátamon le a popsim irányába,amit megmarkolt.Felnyögtem.Minden elsötétült előttem csak arra emlékszem,hogy Andrev-el nagyba csókolózunk.
Reggel amikor felkeltem egy számomra tök idegen helyen voltam Andrev mellett és nem volt rajtam ruha...Legszívesebben ott öltem volna meg magam helybe.Rá néztem Andrev-re aki mélyen aludt és ölelt engem.Behunytam a szemem és éreztem,hogy a sírás határán vagyok.
-Claire...-nyögte a fiú
Ránéztem,kicsit döbbenten bámult rám.
-Mért fekszel mellettem a szobámba?És mért vagyok meztelen?-kérdezte
-Szerinted?
-Úristen...-mondta
Bólogatni kezdtem és a hátamra feküdtem.
-Hányszor elképzeltem már ezt...De nem így!-sóhajtotta
Csöndbe feküdtünk az ágyán és néztük a plafont és csak reménykedtünk,hogy minden rendbe lesz ezután.
2013. július 11., csütörtök
2013. július 6., szombat
17.rész
Claire Bond
Szombat van és én itthon ülök..nem túl jó program tudom de ez van.Felkeltem és a tükörhöz sétáltam.Magamat néztem a fekete hajam és a barna szemem.A szemem az ajkaimra tévedt,végig simítottam a kezemmel nem tudtam nem mosolyogni.
Becsuktam a szemem és láttam magam előtt Harry arcát ahogy rám néz,a szemei csillognak,mosolyog és felém nyúl megfogja a kezem és magához húz.
-Claire!-ébresztett fel édes ábrándomból Eleanor
Rá néztem.Mosolyogtam rá,amikor legszívesebben elküldtem volna azzal az indokkal,hogy rosszul vagyok.
-Készülődj!-mondta
-Mire?-értetlenkedtem
-Bulizni megyünk!
-Minek?
-MI az,hogy minek?-kiáltott rám
Eleanor a szekrényemhez ment és keresgélni kezdett.óda dobott nekem egy fekete koktél ruhát.
-Komolyan?-néztem rá
-Aha!Elit partira megyünk!-mosolygott
Megforgattam a szemem majd átvettem a koktél ruhát.Eleanor elém lépett és megpörgetett.Rá markolt a popsimra.
-Jó ebbe a segged!-kacsintott
-Hmm.Elő jött a lezbi éned?-mondtam
-Szeretnéd mi?
-Igen te vagy minden álmom!-mondtam és bele vettetem magam a karjaiba
Felnevetett és rá burultunk az ágyamra ahol ölelkezni kezdtünk.Eleanor arcon puszilt mire én rá kacsintottam.
-Na gyere kis lezbim öltözz fel te is!-ültem fel
Keresgélni kezdtünk a ruhák között míg találtunk neki egy púder színű koktél ruhát.
Elindultunk a buliba csak mi ketten hiányoztak az együtt töltött idők.Kézen fogva sétáltunk és ritmusra léptünk.Kész zene volt a magassarkúink kopogása.
-Nem hiszem el,hogy rám erőltetted.-mondtam
-Ha sexi akarsz lenni akkor felveszed.Hidd el ha meglátod ki lesz itt belátod,hogy jó ez a szett.-mondta
Nem messze a klubtól leülltünk és cigizni kezdtünk .
-Claire le kéne szoknunk!Nem tesz jót az erő létünknek!-mondta a barátnőm
-Tudom!De megnyugtat.-sóhajtottam
Elszívtuk a cigit majd elindultunk a klubba.Eleanor rá kacsintott a kidobóra aki soron kívül be engedett minket.
Amikor beértünk a helyszínre csodálkozva néztem körül.A táncparketten lányok és fiúk vonaglottak.A bár pultnál pár részeg csaj és fiú üldögélt nem tudni hányadik pohár piájával.Voltak olyanok akik nagyba smároltak a sarokba.
-Szuper mindenhol boldog párok vannak...-mondtam
-Hé neked van pasid legalább..-mondta a barátnőm
-Te is tudod,hogy én nem szeretem őt csak együtt vagyunk bizonyos okok miatt.
-Tudom.De nem kellett volna ezt tenned!
-De igen...-sóhajtottam és a bárpulthoz mentem
Rendeltem egy pohár Martinit.Leülltem egy asztalhoz és megvártam Eleanort aki szintén hozott magával piát,inni kezdtünk.
-Egyébként ki az akiről beszéltél?Aki miatt így kellett öltöznöm?-kérdeztem
-Claire!-szólalt meg egy ismerős hang mögöttem
A szememet becsuktam a hangja hallatán és csak egy nevet suttogtam.
-Ben.
-Tudom!De megnyugtat.-sóhajtottam
Elszívtuk a cigit majd elindultunk a klubba.Eleanor rá kacsintott a kidobóra aki soron kívül be engedett minket.
Amikor beértünk a helyszínre csodálkozva néztem körül.A táncparketten lányok és fiúk vonaglottak.A bár pultnál pár részeg csaj és fiú üldögélt nem tudni hányadik pohár piájával.Voltak olyanok akik nagyba smároltak a sarokba.
-Szuper mindenhol boldog párok vannak...-mondtam
-Hé neked van pasid legalább..-mondta a barátnőm
-Te is tudod,hogy én nem szeretem őt csak együtt vagyunk bizonyos okok miatt.
-Tudom.De nem kellett volna ezt tenned!
-De igen...-sóhajtottam és a bárpulthoz mentem
Rendeltem egy pohár Martinit.Leülltem egy asztalhoz és megvártam Eleanort aki szintén hozott magával piát,inni kezdtünk.
-Egyébként ki az akiről beszéltél?Aki miatt így kellett öltöznöm?-kérdeztem
-Claire!-szólalt meg egy ismerős hang mögöttem
A szememet becsuktam a hangja hallatán és csak egy nevet suttogtam.
-Ben.
2013. június 22., szombat
16.rész
Claire Bond
-Claire!-hallottam egy hangot a közelből
Behunytam a szemem,tudtam,hogy ő az.Tudtam,hogy elkel engednem Harry-t.
-Menj el!-suttogtam
-Mi?Miért?
-Ne kérdezz!Csak menj!-mondta és elengedtem kicsit meg is löktem a mellkasát
Kicsit furán nézett rám,majd miután meg egyszer meglöktem elindult.De vissza fordult és meglátta Andrev-t.A két fiú gyilkos tekintettel néztek egymásra,olyan perzselő tekintete még senki nem látott szerintem.
Nem tudtam mit csak álltam köztük.Nézetem,ahogy merednek egymásra.
-Nocsak Styles!-mondta Andrev-Próbálod vissza szerezni a barátnőmet,mert nincs kit dugnod?
Lehajtottam a fejemet és a cipőmet kezdtem el kémlelni.
-Andrev!Nem magadból indulj ki!-morogta Harry
-Akkor mért jöttél ide?Ha azt írta,hogy nem akar többé látni?
-Meghívtak minket fellépni!?-mondta Harry
Rá néztem a göndörre,a szeme csillogott ahogy rám nézett.Rá mosolyogtam,ó pedig vissza rám.Közelebb akartam menni meg akartam csókolni és ölelgetni akartam egész este.Hiányzott az érintése.
-Claire!-mondta Andrev
-Igen?-néztem rá gyorsan majd vissza Harry-re
Tudtam,hogy hamar vége lesz,hogy látom,hogy ilyen közel lehetek hozzá.
-Menjünk!-mondta élesen Andrev
Behunytam a szemem,nem tudtam mit tegyek.A távolba néztem és megláttam Eleanort,a barátnőmet.Rá néztem,szugeráltam,hogy vigye el a testvérét.Meg is értette és oda jött.
-Andrev!Gyere csak segíts nekem!-mondta és átkarolta
Szorosan fogta így nem tudott ki szabadulni,vele kellett mennie.A barátnőm meg mentette a napomat.Ketten maradtunk a nagy tömegbe.Megfogtam Harry kezét és bolintottam,hogy jöjjön velem.
A parknak van egy kisebb kávézó,oda vittem.Bementünk az épületbe ahol üres volt szinte üres volt.Csak néhány kicsit részeg tini ült egy józan baráttal aki aggódva nézte ahogy a barátja,hogy szédülög.
-Harry!Beszélnünk kell!-mondtam
Harry rám nézett a szívem megint gyorsabban kezdett verni,a gyomromba ezernyi lepke csapkodott.
-Mit szeretnél Claire?-kérdezte
-Meg beszélni a dolgokat...
-Mit?Az üzenetet vagy,hogy üzenetbe szakítottál,hogy ki használtál?Vagy,hogy én ezek után is szeretlek!
-Még mindig szeretsz?
-Igen!Szeretlek!-mondta
Döbbenten néztem rá éreztem,hogy rögtön elájulok.
-Ezek után mégis hogy?-kérdeztem
-Kérdezd a szívem!-mondta
Közelebb léptem hozzá,nem bírtam tovább,hogy távol van tőlem.
-Tudom,hogy te azt a barmot szereted és boldog vagy vele!Tudom,hogy te soha nem is szerettél de én....-mondta de én elhallgattam egy csókkal
Harry vissza csókolt,egyre közelebb húzott magához.Olyan volt mintha magába akart volna olvasztani,hogy örökké együtt maradnánk.
-Harry...azt az üzenetet nem én írtam!-mondtam
Nem válaszolt rá csak újra megcsókolt.Nem törődtünk semmivel,se senkivel.Csak együtt akartunk lenni.
-Menj el!-suttogtam
-Mi?Miért?
-Ne kérdezz!Csak menj!-mondta és elengedtem kicsit meg is löktem a mellkasát
Kicsit furán nézett rám,majd miután meg egyszer meglöktem elindult.De vissza fordult és meglátta Andrev-t.A két fiú gyilkos tekintettel néztek egymásra,olyan perzselő tekintete még senki nem látott szerintem.
Nem tudtam mit csak álltam köztük.Nézetem,ahogy merednek egymásra.
-Nocsak Styles!-mondta Andrev-Próbálod vissza szerezni a barátnőmet,mert nincs kit dugnod?
Lehajtottam a fejemet és a cipőmet kezdtem el kémlelni.
-Andrev!Nem magadból indulj ki!-morogta Harry
-Akkor mért jöttél ide?Ha azt írta,hogy nem akar többé látni?
-Meghívtak minket fellépni!?-mondta Harry
Rá néztem a göndörre,a szeme csillogott ahogy rám nézett.Rá mosolyogtam,ó pedig vissza rám.Közelebb akartam menni meg akartam csókolni és ölelgetni akartam egész este.Hiányzott az érintése.
-Claire!-mondta Andrev
-Igen?-néztem rá gyorsan majd vissza Harry-re
Tudtam,hogy hamar vége lesz,hogy látom,hogy ilyen közel lehetek hozzá.
-Menjünk!-mondta élesen Andrev
Behunytam a szemem,nem tudtam mit tegyek.A távolba néztem és megláttam Eleanort,a barátnőmet.Rá néztem,szugeráltam,hogy vigye el a testvérét.Meg is értette és oda jött.
-Andrev!Gyere csak segíts nekem!-mondta és átkarolta
Szorosan fogta így nem tudott ki szabadulni,vele kellett mennie.A barátnőm meg mentette a napomat.Ketten maradtunk a nagy tömegbe.Megfogtam Harry kezét és bolintottam,hogy jöjjön velem.
A parknak van egy kisebb kávézó,oda vittem.Bementünk az épületbe ahol üres volt szinte üres volt.Csak néhány kicsit részeg tini ült egy józan baráttal aki aggódva nézte ahogy a barátja,hogy szédülög.
-Harry!Beszélnünk kell!-mondtam
Harry rám nézett a szívem megint gyorsabban kezdett verni,a gyomromba ezernyi lepke csapkodott.
-Mit szeretnél Claire?-kérdezte
-Meg beszélni a dolgokat...
-Mit?Az üzenetet vagy,hogy üzenetbe szakítottál,hogy ki használtál?Vagy,hogy én ezek után is szeretlek!
-Még mindig szeretsz?
-Igen!Szeretlek!-mondta
Döbbenten néztem rá éreztem,hogy rögtön elájulok.
-Ezek után mégis hogy?-kérdeztem
-Kérdezd a szívem!-mondta
Közelebb léptem hozzá,nem bírtam tovább,hogy távol van tőlem.
-Tudom,hogy te azt a barmot szereted és boldog vagy vele!Tudom,hogy te soha nem is szerettél de én....-mondta de én elhallgattam egy csókkal
Harry vissza csókolt,egyre közelebb húzott magához.Olyan volt mintha magába akart volna olvasztani,hogy örökké együtt maradnánk.
-Harry...azt az üzenetet nem én írtam!-mondtam
Nem válaszolt rá csak újra megcsókolt.Nem törődtünk semmivel,se senkivel.Csak együtt akartunk lenni.
2013. június 18., kedd
15.rész 2/2
Claire Bond
A suli után Missie.el elmentünk a plázába.Fogalmam se volt hova visz csak követtem.Sokáig keresgéltünk a ruhák között.Nagyon untam.Sok ruhát felpróbáltam de persze szépek voltak,de egyik se voltam én.Túl lányosak voltak,de aztán Missie megtalálta a ruhát.Azt a ruhát amit szívesen fel vettem volna.Nem tudom mért de felsikítottam.Tökéletes volt az a szett,úgy ahogy van.Azzal a cipővel és kabáttal,a színével,azonnal bele szerettem.
-Missie ez csodás!-mondtam
-Tudom!Amikor megláttam ezeket láttam ahogy sétálsz benne!-mosolygott-Gyere vegyük meg!
Elmentünk a pénztárhoz,megvettük a ruhát.Otthon sokáig nézegettem és boldog voltam,hogy holnap felvehetem és végre láthatom Harry-t.
Már egy hete nem láttam ás hiányzik....
Pénteken nem volt tanítás,a kirakodó vásár miatt amire nem mentünk ki Andrev-al.Nem látta értelmét sétálgatni csak úgy és nézelődni így sokáig alhattam.
Amikor 5 óra fele járt Andrev felhívott telefonon.
-Szia!-vettem fel
-Szia!Fél óra múlva ott leszek!
-Fél óra múlva?
-Igen hát 6-kor kezdődik a buli.
-Akkor mért félre jössz értem?
-Nem mindegy neked?
-Végül is de!
-Oké!Csinos legyél!Szia!-mondta és lerakta
Gyorsan elkezdtem felvenni a ruhámat,amikor végre rajtam volt elkezdtem a hajammal babrálni,de nem tudtam mit kezdeni vele.Ekkor belépet Misse és szó nélkül elkezdte csinálni a hajam két első tincsem befonta és hátra tűzte,a hajam lógó részét begöndörítette.A sminkem is megcsinálta,a szememet tussal kihúzta,a szempillámat is kispirálozta,a számra pedig ajakfényt kent.
-Csók álló.-kacsintott rám
-ja,szükségem lesz rá!-mosolyogtam
Megpaskolta a vállam és ő is elment készülődni.
-Nem kell segíteni?-kérdeztem
-Nem!Menj csak biztos vár már a barátod!-mondta
Hát igen Missie is azt hiszi,hogy szerelmes vagyok Andrevba.Pedig ha tudná az igazat,hogy én igazából Harry-t.....szeretem.
-Megjöttem!-rontott be Andrev majd végig mért
Nagyon mosolygott,majd közelebb húzott magához.Megcsókolt,nem éreztem semmit csak izgalmat de biztos,hogy nem ez miatt.
-Na induljunk!-mondta csók után és kézen fogva elindultunk.
Hát 50-re már ott voltunk de tele volt már az egész park rész.A színpadra már fel voltak rakva a hangszerek.Eszembe jutott amikor nekem kellett behangolnom a gitár és énekeltem,akkor találkoztunk először.Fájt így vissza emlékezni rá.
Körülöttem az összes lány úgy volt öltözve mintha valami bálra mentek volna.Andrev-al a harmadik sor közepére furakodtunk.Átölelt és elkezdett nekem magyarázni,de nem figyeltem rá.Csak látni akartam.
Aztán feljöttek a színpadra,minden lány felsikított akik ott voltak,csak én nem nem tudtam megszólalni.Ahogy felnéztem megláttam Harry-t,fekete nadrágba,fehér pólóba és azzal az édes mosolyával.Legszívesebben felugrottam volna és azonnal a karjaiba ugrottam volna,de nem szabadott.
Elkezdődött a koncert.
A koncert után a srácok még ott maradtak az utca bálon.Helyüket átvették valami másik zenekar.A hangulat hatalmas volt.
-Claire!-mondta Andrev
-Hmm?
-Elmegyek veszek inni!
-Oké!
-Mit hozzak neked?
-Coca-Cola-t!
-Oké!-mondta és puszit nyomott a számra
Utána néztem,amikor a helyemet elfordítottam észre vettem,hogy egy smaragd zöld szempár engem figyel.Semmivel nem törődve elindultam felé.A tömeg szinte folytógatott ahogy furakodtam az emberek között.Egyszer csak egy kéz fogta meg a kezem és közelebb húzott magához,a szívem gyorsabban kezdett verni,a gyomromba ugyan az az érzés keletkezett.
-Claire!-suttogta a mély hangján
-Harry....-suttogtam
Nem törődve az emberekkel átölelt.Abba a pillanatba nem érdekelt semmi csak,hogy ő ölel és velem van.....
-Claire!-hallotam egy hangot a közelből
-Missie ez csodás!-mondtam
-Tudom!Amikor megláttam ezeket láttam ahogy sétálsz benne!-mosolygott-Gyere vegyük meg!
Elmentünk a pénztárhoz,megvettük a ruhát.Otthon sokáig nézegettem és boldog voltam,hogy holnap felvehetem és végre láthatom Harry-t.
Már egy hete nem láttam ás hiányzik....
Pénteken nem volt tanítás,a kirakodó vásár miatt amire nem mentünk ki Andrev-al.Nem látta értelmét sétálgatni csak úgy és nézelődni így sokáig alhattam.
Amikor 5 óra fele járt Andrev felhívott telefonon.
-Szia!-vettem fel
-Szia!Fél óra múlva ott leszek!
-Fél óra múlva?
-Igen hát 6-kor kezdődik a buli.
-Akkor mért félre jössz értem?
-Nem mindegy neked?
-Végül is de!
-Oké!Csinos legyél!Szia!-mondta és lerakta
Gyorsan elkezdtem felvenni a ruhámat,amikor végre rajtam volt elkezdtem a hajammal babrálni,de nem tudtam mit kezdeni vele.Ekkor belépet Misse és szó nélkül elkezdte csinálni a hajam két első tincsem befonta és hátra tűzte,a hajam lógó részét begöndörítette.A sminkem is megcsinálta,a szememet tussal kihúzta,a szempillámat is kispirálozta,a számra pedig ajakfényt kent.
-Csók álló.-kacsintott rám
-ja,szükségem lesz rá!-mosolyogtam
Megpaskolta a vállam és ő is elment készülődni.
-Nem kell segíteni?-kérdeztem
-Nem!Menj csak biztos vár már a barátod!-mondta
Hát igen Missie is azt hiszi,hogy szerelmes vagyok Andrevba.Pedig ha tudná az igazat,hogy én igazából Harry-t.....szeretem.
-Megjöttem!-rontott be Andrev majd végig mért
Nagyon mosolygott,majd közelebb húzott magához.Megcsókolt,nem éreztem semmit csak izgalmat de biztos,hogy nem ez miatt.
-Na induljunk!-mondta csók után és kézen fogva elindultunk.
Hát 50-re már ott voltunk de tele volt már az egész park rész.A színpadra már fel voltak rakva a hangszerek.Eszembe jutott amikor nekem kellett behangolnom a gitár és énekeltem,akkor találkoztunk először.Fájt így vissza emlékezni rá.
Körülöttem az összes lány úgy volt öltözve mintha valami bálra mentek volna.Andrev-al a harmadik sor közepére furakodtunk.Átölelt és elkezdett nekem magyarázni,de nem figyeltem rá.Csak látni akartam.
Aztán feljöttek a színpadra,minden lány felsikított akik ott voltak,csak én nem nem tudtam megszólalni.Ahogy felnéztem megláttam Harry-t,fekete nadrágba,fehér pólóba és azzal az édes mosolyával.Legszívesebben felugrottam volna és azonnal a karjaiba ugrottam volna,de nem szabadott.
Elkezdődött a koncert.
A koncert után a srácok még ott maradtak az utca bálon.Helyüket átvették valami másik zenekar.A hangulat hatalmas volt.
-Claire!-mondta Andrev
-Hmm?
-Elmegyek veszek inni!
-Oké!
-Mit hozzak neked?
-Coca-Cola-t!
-Oké!-mondta és puszit nyomott a számra
Utána néztem,amikor a helyemet elfordítottam észre vettem,hogy egy smaragd zöld szempár engem figyel.Semmivel nem törődve elindultam felé.A tömeg szinte folytógatott ahogy furakodtam az emberek között.Egyszer csak egy kéz fogta meg a kezem és közelebb húzott magához,a szívem gyorsabban kezdett verni,a gyomromba ugyan az az érzés keletkezett.
-Claire!-suttogta a mély hangján
-Harry....-suttogtam
Nem törődve az emberekkel átölelt.Abba a pillanatba nem érdekelt semmi csak,hogy ő ölel és velem van.....
-Claire!-hallotam egy hangot a közelből
15.rész 1/2
Claire Bond
Andrev minden reggel megjelenik nálunk és együtt megyünk a suliba.Igen az egész gimi szerint egy szerelmes tini pár vagyunk,aki felettébb boldogok.Aha jó is lenne.
-Claire!Megjött Andrev!-kiáltott fel boldogan anya
-Máris megyek!Csak megcsinálom a hajam!-kiabáltam vissza
Végig néztem magamon egy mini szoknya,fekete Nirvana-s póló,fekete convers volt rajtam és hajam kontyba volt fogva.Nem tűntem boldognak sápadt voltam és a szeme se csillogott ahogy kellett volna.Gyorsan felkaptam a táskámat és lementem,a "barátom" boldogan beszélgetett anyuval.
Amikor meglátott azonnal megölelt és megcsókolt,nagy nehezen vissza csókoltam pedig nem akartam.Undorodtam tőle.
-Na menjünk!-mondta és kézen ragadott
A suliig csöndbe mentünk kézen fogva,olyan más volt.Régen amikor vele voltam olyan biztonság érzetem volt tőle de most....félek tőle!
A sulinál viszont játszanom kellett a boldog szerelmes tinilányt.Nehéz volt eljátszanom bevallom.
Kézen fogva sétáltunk a folyosón majd megálltunk a hirdető táblánál,egy nagy palák volt ki rakva egy szöveggel ami persze,hogy felkeltette a "barátom" érdeklődését.
-Na menjünk!-mondta és kézen ragadott
A suliig csöndbe mentünk kézen fogva,olyan más volt.Régen amikor vele voltam olyan biztonság érzetem volt tőle de most....félek tőle!
A sulinál viszont játszanom kellett a boldog szerelmes tinilányt.Nehéz volt eljátszanom bevallom.
Kézen fogva sétáltunk a folyosón majd megálltunk a hirdető táblánál,egy nagy palák volt ki rakva egy szöveggel ami persze,hogy felkeltette a "barátom" érdeklődését.
"Kedves Diákok!
Idén is megrendezésre kerül a Tavaszt köszöntő fesztivál!Ebbe az évbe még több program vár titeket!Kirakodó vásár,kézműves foglalkozások és sok finom étel vár rátok dél előtt!Este a szokáshoz híven utcabál lesz az iskolánkhoz tartozó parkba!
Nagy meglepetés vár titeket!Ugyanis az utcabálra meghívtuk a One Direction fiú zenekart!
A rendezvényre pénteken kerül sor!Várunk minden tanulónkat és partnereiket!A rendezvényre csak az iskola tanulói és partnereik jöhetnek!"
Amikor megláttam,hogy ők is jönnek nagyot dobbant a szívem.Legalább láthatóm még ha távolról is!
-Ugye elmegyünk?-mosolyogtam Andrev-ra
-Persze!És te leszel a bulin a legdögösebb!-mondta és megölelt
Vissza öleltem,nem csak azért,mert a suliba voltunk hanem mert elmegyünk a buliba.
-Na én megyek órára!Szia!-rohantam el
Igaz még szünet volt,de meg kellett keresnem Missie-t.Tudtam ruha helyzetbe csak ő segíthet.Vagy 5 perce futkostam amikor megláttam,óda rohantam.
-Missie!-mondtam
-Claire!Mit szeretnél?
-Ma elmegyünk ruhát vásárolni?-mosolyogtam rá
-Te és a ruha?
-Igen,tudod pénteken lesz a Tavaszt köszöntő fesztivál és Andrev-el elmegyünk....
-Ja igen!Jó akkor ma suli után?-kérdezte
-Tökéletes!-mondtam és már szaladt is órára
Épp,hogy beértem órára.
-Na végre te is befáradsz!-mosolygott rám Eleanor
Vissza mosolyogtam.
-Na hallom össze jöttetek Andrev-el.
-Ja.-mosolyogtam rá-És együtt megyünk pénteken a buliba.
-Az jó.
-Az.Óda mennyire kell "elegánsan" felöltözni?
-Nem nagyon!-mosolygott
Épp meg akartam kérdezni,hogy jön-e amikor a tanár ránk ordított,hogy fogjuk be.
2013. június 16., vasárnap
14.rész
Claire Bond
Missie nem mesélt el semmit,nem akart.Egész nap mást se csinált csak szomorkodott meg sírt.Szóval nagy a baj!
Felmentem twiterre ahol láttam,hogy van egy üzenetem Andrevtől.
@Andrev_Celcin: @Claire_B. ha meg akarod menteni testvéred akkor jobb lesz rám írsz!
@Claire_B.: @Andrev_Celvin mit akarsz érte?
@Anderv_Celvin: @Claire_B. Téged! :3
Az üzenet privát volt nem láthatta senki más.Nem akartam meg tenni,de meg akartam menteni Missie-t.Nagyot sóhajtottam de vissza írtam.
@Claire_B.: @Andrev_Celvin mikor szeretnéd?
@Andrev_Celvin: @Claire_B. Gyere át most!
Mély levegőt vettem majd felöltöztem.Fekete póló,ülepes nadrág és egy Vans tornacipő.Nem sminkeltem ki magam,nem akartam,hogy esetleg valamit félre értsen.Mondjuk,hogy érdeklődnék iránta.
Lassan sétáltam a házukig,amikor megálltam a ház előtt csak álltam egy darabig.Soha nem gondoltam volna,hogy Andrev ilyet tesz velem vagy akárkivel a családomba.Nem ilyennek ismertem meg őt.Nagyot csalódtam benne.
-Na itt vagy szépségem!-mondta egy hang mögöttem
-Mit szeretnél tőlem?-kérdeztem anélkül,hogy hátra fordultam volna
-Komolyan nem tudod?
-Nem....
-Hát ilyen kis buta vagy?-nevetett fel mire meg fordultam
Csak néztem rá,ahogy mosolyogva egyre közelebb lép hozzám.Amikor csak pár centi választott el minket egymástól megsimította az arcomat majd a nyakamon keresztül a mellemig húzta a kezét.Bele borzongtam a gondolatba,hogy így ér hozzám.
Átölelte a derekam és megpuszilta a nyakam.Becsuktam a szemem,de éreztem,hogy egy könnycsepp végig folyik az arcomon.Akaratlanul is taszított a gondolat,hogy hozzám ér.
-Andrev mit szeretnél?-kérdeztem
-Azt,hogy legyél a barátnőm!-mondta-És soha többet ne találkozz Harry Styles-al!
-Hogy mi?-döbbentem le
Nem!Nem tudnál elképzelni az életem Harry nélkül!
-Claire!Hidd el jobb lesz így!Így a testvéred biztonságba lesz!-mondta és megpuszilt
Hiába okozott sok fájdalmat nekem Missie mégis a testvérem és szeretem.Nem akarom,hogy bármi baja essen,főleg most,hogy így ki van anya és apa miatt...
-Jól van megteszem!De csak Missie miatt!-mondta
Andrev mosolyogva átkarolt és megcsókolt.Olyan más volt ez a csók,nem éreztem semmi különöset a hasamba,a szívem nem dobogott annyira,hogy majd szétfeszítse a mellkasom.
Nem mertem eltolni.Féltem,hogy bedühödik.
-Na drágám most meg írsz egy üzenetet Harry-nek,hogy soha többet nem menjen a közeledbe,hogy te engem szeretsz!-mondta
-Mi?Nem!-mondtam remegő hangon
-Ha te nem akkor én!-mondta és kikapta a telóm a zsebemből
Elkezdte írni neki az SMS-t,majd amikor kész volt vissza adta.
-Én megyek!-mondtam és el akartam indulni
-Drágám csók nélkül nem távozol!-mondta
Nagy nehezen megcsókoltam,de a csók után rohantam haza.Azonnal a szobámba rohantam és levetettem magam az ágyra,láttam,hogy Harry válaszolt az "üzenetemre",de mielött azt megnéztem volna megnéztem amit Andrev küldött.
"Harry!
Nem keress soha többé!Rájöttem,hogy soha nem jelentettél nekem semmit,hogy én mindig Andrev-et szerettem!Csak arra voltál jó ha rossz kedvem volt legyél valaki aki felvidít!Én most vagyok igazán boldog!Végre azzal lehetek akit szeretek! C."
Amikor megláttam az üzenetet sírva fakadtam,de miután megláttam a választ rá én még jobban bőgni kezdtem.
"Örülök,hogy boldog vagy!Nekem csak ez a fontos!Ígérem nem kereslek ha nem akarod!De egyet ne felejts örökké szeretni foglak! H."
2013. június 12., szerda
13.rész
Claire Bond
A szobája érve a csókunk megszakadt,mire Harry leült az ágyra és rám nézett.
-Baby!-suttogta
-Igen?
-Nem ülsz ide?-mosolygott és maga mellé mutatott
Közelebb mentem hozzá,úgy tettem mintha le akarnék ülni.Megálltam előtte mintha azon gondolkoznék,hogy melyik oldalára akarnék ülni aztán hirtelen megragadtam a kezemmel a vállát és ellöktem az ágyon.Amikor eldőlt főlé emelkedtem a lábammal a teste két oldalán térdelve.Láttam,hogy élvezi,hogy végre én teszek valami "izgatót" így elkezdtem a nyakát csókolgatni szépen lassan.
-Drága te mit csinálsz?-mondta de halottam a hangján,hogy mosolyog
Felnéztem rá és megsimítottam a haját.Megfogta a kezem és a tenyerembe puszilt,nem tudtam nem mosolyogni.Olyan érzéseket vált elő belőlem amilyet meg soha nem éreztem és talán nem is fogok.De tudtam,hogy nem kellene ilyen érzelmi mámorba esnem,mert a végén az történik majd mint ami apuékkal....Minden tönkre megy.
-Azt hiszem haza kéne mennem!-mondta hirtelen nem is tudom mért de muszáj volt mennem
Gyorsan felálltam az ágyról és elindultam le.Amikor a bejárati ajtóhoz értem egy kéz kulcsolódott a derekamra.Tudtam persze,hogy az ő keze de nem fordultam hátra csak a kezére tettem az enyémet és neki dőltem a mellkasának.Behunytam a szemem az agyam azt mondta "menj már el innen,csak össze töri a szíved" ,de szívem azt súgta,hogy maradjak,hogy szeressem semmi mással nem törődjek.
-Harry,tényleg mennem kéne!-suttogtam
-Tudom!De nem akarom,hogy elmenj!-búgta a fülembe
-Mért?
-Nélküled magányos vagyok......
-Jaj Harry nem maradhatok itt örökre haza kell mennem!
-Ha csak....
-Ha csak mi?
-Ha csak nem költözöl ide.-mondta és maga felé fordított
Döbbentem néztem rá.Nem hittem el amit mondott,hisz alig ismerjük egymást.
-Harry ez korai lenne!Nem gondolod?-meredtem rá
Nem válaszolt viszont furán nézett rám,mintha csodálkozott volna.
-Hagyjuk!-mondta és ki rohantam a házból.Futottam haza.
Amikor haza értem kicsit lihegtem,voltam otthon azután persze,hogy elmondták a válást de nem szoktam meg ezt a fagyos hangulatot ami körülvet mindent.
-Claire!-suttogta valaki
Körbe néztem egy valaki ott ült a lépcsőn kisírt szemmel.
-Missie,valami baj van?-kérdeztem
Ekkor Missie elkezdett sírni.Óda mentem hozzá és leguggoltam elé,megsimítottam az arcát.
-Missie,mi a baj?-kérdeztem
-Andrev....-sírta
Nem kérsdeztem tőle semmit csak megöleltem hagytam hadd sírja ki minden bánatát nekem.Nem beszéltünk aznap este szinte semmit csak csöndbe voltunk egymás mellett.Nem kellett beszélnünk,hogy tudjuk van valami baj mindkettőnk életébe és azt is tudtuk,hogy ezt nem most kell megbeszélnünk.
-Drága te mit csinálsz?-mondta de halottam a hangján,hogy mosolyog
Felnéztem rá és megsimítottam a haját.Megfogta a kezem és a tenyerembe puszilt,nem tudtam nem mosolyogni.Olyan érzéseket vált elő belőlem amilyet meg soha nem éreztem és talán nem is fogok.De tudtam,hogy nem kellene ilyen érzelmi mámorba esnem,mert a végén az történik majd mint ami apuékkal....Minden tönkre megy.
-Azt hiszem haza kéne mennem!-mondta hirtelen nem is tudom mért de muszáj volt mennem
Gyorsan felálltam az ágyról és elindultam le.Amikor a bejárati ajtóhoz értem egy kéz kulcsolódott a derekamra.Tudtam persze,hogy az ő keze de nem fordultam hátra csak a kezére tettem az enyémet és neki dőltem a mellkasának.Behunytam a szemem az agyam azt mondta "menj már el innen,csak össze töri a szíved" ,de szívem azt súgta,hogy maradjak,hogy szeressem semmi mással nem törődjek.
-Harry,tényleg mennem kéne!-suttogtam
-Tudom!De nem akarom,hogy elmenj!-búgta a fülembe
-Mért?
-Nélküled magányos vagyok......
-Jaj Harry nem maradhatok itt örökre haza kell mennem!
-Ha csak....
-Ha csak mi?
-Ha csak nem költözöl ide.-mondta és maga felé fordított
Döbbentem néztem rá.Nem hittem el amit mondott,hisz alig ismerjük egymást.
-Harry ez korai lenne!Nem gondolod?-meredtem rá
Nem válaszolt viszont furán nézett rám,mintha csodálkozott volna.
-Hagyjuk!-mondta és ki rohantam a házból.Futottam haza.
Amikor haza értem kicsit lihegtem,voltam otthon azután persze,hogy elmondták a válást de nem szoktam meg ezt a fagyos hangulatot ami körülvet mindent.
-Claire!-suttogta valaki
Körbe néztem egy valaki ott ült a lépcsőn kisírt szemmel.
-Missie,valami baj van?-kérdeztem
Ekkor Missie elkezdett sírni.Óda mentem hozzá és leguggoltam elé,megsimítottam az arcát.
-Missie,mi a baj?-kérdeztem
-Andrev....-sírta
Nem kérsdeztem tőle semmit csak megöleltem hagytam hadd sírja ki minden bánatát nekem.Nem beszéltünk aznap este szinte semmit csak csöndbe voltunk egymás mellett.Nem kellett beszélnünk,hogy tudjuk van valami baj mindkettőnk életébe és azt is tudtuk,hogy ezt nem most kell megbeszélnünk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)