2013. május 28., kedd

2.rész

Claire Bond 

6 óra körül már indultunk haza,szívem szerint ott maradtam volna a gyár udvarába.A barátaimmal.Ott ahol nyugalom van,de sajnos el kellett indulni.
Lassan alig haladva mentem haza.De sajnos haza értem,amikor beléptem a lakásba Missie ott állt és várt......rám.
-Na megjöttél?-mosolygott "édesen"
-Szerinted?-flegmáztam
-Mért vagy ilyen büdös?
-Tudod te ki a büdös!
-Csak nem cigiztél?Megint?
-Drágám,te inkább törődj azzal,hogyan nézel ki,mert másra nem vagy jó.
-Te mondod?-mosolygott rám
-Én drágám!Tán süket is vagy?-vágtam vissza és felmentem a szobámba
Ahogy beértem a szobámba leroskadtam a földre és éreztem,hogy könnyek kezdik szúrni a szememet.Az ölembe vettem a gitárt és játszani kezdtem rajta.Csukott szemmel rögtönzés szerint játszottam a hangszeren,énekeltem halkan hozzá miközben a könnyek lefolytak az arcomon.
Mindent kiénekeltem.A fájdalmat amit okoztak nekem azok a szavak amiket mondott Missie.
Szerinte nem élek semmit,senki szerint se érek semmit.
Nem elég,hogy csúnya vagyok még érni se érek semmit!Csodás....
A dal végén teljesen megnyugodtam.A könnyeim felszívódtak és következő dal üteme sokkal nyugodtabb lett.A szövege pedig egy nyugodt kis dúdolás lett csak.Minden kitísztült.
-Claire!-dugta be a fejét Missie-Anyuék nem jönnek haza hétvégére a konferencia elhúzódott.
-Jó!Kimehetsz!-sziszegtem mire ő kacsintott és kiment
Ismerem ezt az arcot!Azt jelenti,hogy ma este nagy buli lesz nálunk,amire jönnek a jobbnál jobb pasik!Jaj,de jó.....

Sajnos igazam lett úgy 7:30-kor megérkeztek a vendégek hozzánk.8 órakkor már a ház tele volt ismeretlen emberekkel,akik jóba vannak a tesómmal.Persze én ezeket az embereket soha nem láttam.
Lassan lementem a földszíntre,a konyhába volt az úti célom,amikor valaki elkapta a derekam ás a nyakam kezdte el csókolgatni.Megpróbáltam szabadulni de nem tudtam.Vettem egy mély levegőt és felsikítottam.Pár perc múlva jött Missie aki pofán vágta a csávot,így végül az leszállt rólam.
-Kösz!-biccentettem és már rohantam is konyhába
-Mért nem bulizól velünk?-kérdezte Missie amikor utánam jött
-Mért tenném?
-Hogy végre jól érezd magad!Nem maradhatsz mindig Eleanor és a három tesója nyakán!Neked is élned kell!
-Jó!Egy,két korty még senkinek nem ártott meg!-mondta és a közelembe lévő Martini üveghez nyúltam.
Gyorsan felhajtottam egy kortyot,a Martini szinte magát öntötte a torkomba.

Kicsit később már teljesen be volt állva a házba mindenki.Missie egy srác ölébe ült és közben nagyba smároltak.Óda jött hozzám egy srác és magához rántott.Heves csókolózásba kezdtünk,a csók közben felkapott én pedig a derekára kulcsoltam a lábamat.Sokáig voltunk így.Semmi szégyen érzet nélkül elkezdett a pólóm alá nyúlkálni.Én nem is tudom mért de hagytam neki.De amikor a melltartóm csatját akarta kinyítani ellöktem.
-Na de bébi!-mondta mosolyogva
-Hagyj békén!-mondta és fel rohantam a szobámba
Amint felértem becsaptam az ajtót és az ágyamra vetődtem.Írtam egy smsm-t Andrev-nak.

Félek! C

Sokáig nem kaptam választ,de egyszer csak megszólalt a telefonom.Végre válaszolt.

Nincs mitől!Ne aggódj vigyázok rád! A 

Elmosolyodva küldtem neki egy pirulós smiley-t.A kezembe vettem a gitárom és egy kotta füzetet,majd elkezdtem írni életem első dalát.Sokáig írtam,de végül sikerült tökéletesítenem az egészet és tetszett a végeredmény!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése