18.rész

-Ben.-mondtam és megfordultam
Ott állt előttem.A szőke hajával a csodás kék szemével,az édes mosolyával.Végig mértem a kidolgozott felső testét a tapadós pólójába.
-Rég láttalak!-mondta és megölelt
Vissza öleltem és bele fúrtam az arcom a mellkasába.Ben volt az első barátom,Ő volt az első szerelmem.Ő megérett engem de elköltöztek talán ha nem költöznek el még együtt lennénk.
-Igen rég.Hogy vagy?-kérdeztem
-Jól,most végképp!-mosolygott
Éreztem,hogy elpirulok.
-Gyere igyunk valamit!-mondta és megfogta a kezem
Az italpulthoz vezetett.Amikor óda értünk rendelt nekem egy martinit,magának meg egy vodkát.Átkarolta a vállam úgy sétáltunk vissza Eleanorhoz.
Amikor vissza értünk mosolyogva kivette a kezemből a poharamat majd bele kortyolt.
-Hé ezaz enyém!-mondtam
-Jaj,hagyd már!-mondta majd Ben felé fordult-Na és hogyhogy itt vagy?
-Haza jöttünk.-mosolygott-Vissza költöztünk.
-Az tök jó!Óda ahol régen laktatok?
-Nem.A ti utcátokba,a másik házat akkor eladtuk amikor elköltöztünk.
-Ja értem.-mosolygott vissza Eleanor
Sokáig beszélgettünk,közbe egyre több italt húztunk le.
-Menjünk táncolni!-mondta Ben
Mindannyiunk ittas volt kicsit,nevetgélve táncolni kezdtünk.Miközben nagyba táncoltunk valaki át ölelte a derekamat,megfordultam.Andrev állt mögöttem,mivel kicsit ittas mámorba voltam átöleltem a nyakát és együtt kezdtünk táncolni.
Nem tudom mért de magamhoz húztam és heves csókolózásba kezdtünk.Andrev végig húzta a kezét a hátamon le a popsim irányába,amit megmarkolt.Felnyögtem.Minden elsötétült előttem csak arra emlékszem,hogy Andrev-el nagyba csókolózunk.

Reggel amikor felkeltem egy számomra tök idegen helyen voltam Andrev mellett és nem volt rajtam ruha...Legszívesebben ott öltem volna meg magam helybe.Rá néztem Andrev-re aki mélyen aludt és ölelt engem.Behunytam a szemem és éreztem,hogy a sírás határán vagyok.
-Claire...-nyögte a fiú
Ránéztem,kicsit döbbenten bámult rám.
-Mért fekszel mellettem a szobámba?És mért vagyok meztelen?-kérdezte
-Szerinted?
-Úristen...-mondta
Bólogatni kezdtem és a hátamra feküdtem.
-Hányszor elképzeltem már ezt...De nem így!-sóhajtotta
Csöndbe feküdtünk az ágyán és néztük a plafont és csak reménykedtünk,hogy minden rendbe lesz ezután.

17.rész

Claire Bond

Szombat van és én itthon ülök..nem túl jó program tudom de ez van.Felkeltem és a tükörhöz sétáltam.Magamat néztem a fekete hajam és a barna szemem.A szemem az ajkaimra tévedt,végig simítottam a kezemmel nem tudtam nem mosolyogni.

Becsuktam a szemem és láttam magam előtt Harry arcát ahogy rám néz,a szemei csillognak,mosolyog és felém nyúl megfogja a kezem és magához húz.

-Claire!-ébresztett fel édes ábrándomból Eleanor

Rá néztem.Mosolyogtam rá,amikor legszívesebben elküldtem volna azzal az indokkal,hogy rosszul vagyok.

-Készülődj!-mondta 

-Mire?-értetlenkedtem 

-Bulizni megyünk!

-Minek?

-MI az,hogy minek?-kiáltott rám

Eleanor a szekrényemhez ment és keresgélni kezdett.óda dobott nekem egy fekete koktél ruhát.

-Komolyan?-néztem rá

-Aha!Elit partira megyünk!-mosolygott

Megforgattam a szemem majd átvettem a koktél ruhát.Eleanor elém lépett és megpörgetett.Rá markolt a popsimra.

-Jó ebbe a segged!-kacsintott

-Hmm.Elő jött a lezbi éned?-mondtam 

-Szeretnéd mi?

-Igen te vagy minden álmom!-mondtam és bele vettetem magam a karjaiba 

Felnevetett és rá burultunk az ágyamra ahol ölelkezni kezdtünk.Eleanor arcon puszilt mire én rá kacsintottam.

-Na gyere kis lezbim öltözz fel te is!-ültem fel

Keresgélni kezdtünk a ruhák között míg találtunk neki egy púder színű koktél ruhát.

Elindultunk a buliba csak mi ketten hiányoztak az együtt töltött idők.Kézen fogva sétáltunk és ritmusra léptünk.Kész zene volt a magassarkúink kopogása.

-Nem hiszem el,hogy rám erőltetted.-mondtam 

-Ha sexi akarsz lenni akkor felveszed.Hidd el ha meglátod ki lesz itt belátod,hogy jó ez a szett.-mondta 

Nem messze a klubtól leülltünk és cigizni kezdtünk .

-Claire le kéne szoknunk!Nem tesz jót az erő létünknek!-mondta a barátnőm
-Tudom!De megnyugtat.-sóhajtottam
Elszívtuk a cigit majd elindultunk a klubba.Eleanor rá kacsintott a kidobóra aki soron kívül be engedett minket.
Amikor beértünk a helyszínre csodálkozva néztem körül.A táncparketten lányok és fiúk vonaglottak.A bár pultnál pár részeg csaj és fiú üldögélt nem tudni hányadik pohár piájával.Voltak olyanok akik nagyba smároltak a sarokba.
-Szuper mindenhol boldog párok vannak...-mondtam
-Hé neked van pasid legalább..-mondta a barátnőm
-Te is tudod,hogy én nem szeretem őt csak együtt vagyunk bizonyos okok miatt.
-Tudom.De nem kellett volna ezt tenned!
-De igen...-sóhajtottam és a bárpulthoz mentem
Rendeltem egy pohár Martinit.Leülltem egy asztalhoz és megvártam Eleanort aki szintén hozott magával piát,inni kezdtünk.
-Egyébként ki az akiről beszéltél?Aki miatt így kellett öltöznöm?-kérdeztem
-Claire!-szólalt meg egy ismerős hang mögöttem
A szememet becsuktam a hangja hallatán és csak egy nevet suttogtam.
-Ben.

16.rész

Claire Bond 

-Claire!-hallottam egy hangot a közelből

Behunytam a szemem,tudtam,hogy ő az.Tudtam,hogy elkel engednem Harry-t.
-Menj el!-suttogtam
-Mi?Miért?
-Ne kérdezz!Csak menj!-mondta és elengedtem kicsit meg is löktem a mellkasát
Kicsit furán nézett rám,majd miután meg egyszer meglöktem elindult.De vissza fordult és meglátta Andrev-t.A két fiú gyilkos tekintettel néztek egymásra,olyan perzselő tekintete még senki nem látott szerintem.
Nem tudtam mit csak álltam köztük.Nézetem,ahogy merednek egymásra.
-Nocsak Styles!-mondta Andrev-Próbálod vissza szerezni a barátnőmet,mert nincs kit dugnod?
Lehajtottam a fejemet és a cipőmet kezdtem el kémlelni.
-Andrev!Nem magadból indulj ki!-morogta Harry
-Akkor mért jöttél ide?Ha azt írta,hogy nem akar többé látni?
-Meghívtak minket fellépni!?-mondta Harry
Rá néztem a göndörre,a szeme csillogott ahogy rám nézett.Rá mosolyogtam,ó pedig vissza rám.Közelebb akartam menni meg akartam csókolni és ölelgetni akartam egész este.Hiányzott az érintése.
-Claire!-mondta Andrev
-Igen?-néztem rá gyorsan majd vissza Harry-re
Tudtam,hogy hamar vége lesz,hogy látom,hogy ilyen közel lehetek hozzá.
-Menjünk!-mondta élesen Andrev
Behunytam a szemem,nem tudtam mit tegyek.A távolba néztem és megláttam Eleanort,a barátnőmet.Rá néztem,szugeráltam,hogy vigye el a testvérét.Meg is értette és oda jött.
-Andrev!Gyere csak segíts nekem!-mondta és átkarolta
Szorosan fogta így nem tudott ki szabadulni,vele kellett mennie.A barátnőm meg mentette a napomat.Ketten maradtunk a nagy tömegbe.Megfogtam Harry kezét és bolintottam,hogy jöjjön velem.
A parknak van egy kisebb kávézó,oda vittem.Bementünk az épületbe ahol üres volt szinte üres volt.Csak néhány kicsit részeg tini ült egy józan baráttal aki aggódva nézte ahogy a barátja,hogy szédülög.
-Harry!Beszélnünk kell!-mondtam
Harry rám nézett a szívem megint gyorsabban kezdett verni,a gyomromba ezernyi lepke csapkodott.
-Mit szeretnél Claire?-kérdezte
-Meg beszélni a dolgokat...
-Mit?Az üzenetet vagy,hogy üzenetbe szakítottál,hogy ki használtál?Vagy,hogy én ezek után is szeretlek!
-Még mindig szeretsz?
-Igen!Szeretlek!-mondta
Döbbenten néztem rá éreztem,hogy rögtön elájulok.
-Ezek után mégis hogy?-kérdeztem
-Kérdezd a szívem!-mondta
Közelebb léptem hozzá,nem bírtam tovább,hogy távol van tőlem.
-Tudom,hogy te azt a barmot szereted és boldog vagy vele!Tudom,hogy te soha nem is szerettél de én....-mondta de én elhallgattam egy csókkal
Harry vissza csókolt,egyre közelebb húzott magához.Olyan volt mintha magába akart volna olvasztani,hogy örökké együtt maradnánk.
-Harry...azt az üzenetet nem én írtam!-mondtam
Nem válaszolt rá csak újra megcsókolt.Nem törődtünk semmivel,se senkivel.Csak együtt akartunk lenni.

15.rész 2/2

Claire Bond

A suli után Missie.el elmentünk a plázába.Fogalmam se volt hova visz csak követtem.Sokáig keresgéltünk a ruhák között.Nagyon untam.Sok ruhát felpróbáltam de persze szépek voltak,de egyik se voltam én.Túl lányosak voltak,de aztán Missie megtalálta a ruhát.Azt a ruhát amit szívesen fel vettem volna.Nem tudom mért de felsikítottam.Tökéletes volt az a szett,úgy ahogy van.Azzal a cipővel és kabáttal,a színével,azonnal bele szerettem.
-Missie ez csodás!-mondtam
-Tudom!Amikor megláttam ezeket láttam ahogy sétálsz benne!-mosolygott-Gyere vegyük meg!
Elmentünk a pénztárhoz,megvettük a ruhát.Otthon sokáig nézegettem és boldog voltam,hogy holnap felvehetem és végre láthatom Harry-t.
Már egy hete nem láttam ás hiányzik....

Pénteken nem volt tanítás,a kirakodó vásár miatt amire nem mentünk ki Andrev-al.Nem látta értelmét sétálgatni csak úgy és nézelődni így sokáig alhattam.
Amikor 5 óra fele járt Andrev felhívott telefonon.
-Szia!-vettem fel
-Szia!Fél óra múlva ott leszek!
-Fél óra múlva?
-Igen hát 6-kor kezdődik a buli.
-Akkor mért félre jössz értem?
-Nem mindegy neked?
-Végül is de!
-Oké!Csinos legyél!Szia!-mondta és lerakta
Gyorsan elkezdtem felvenni a ruhámat,amikor végre rajtam volt elkezdtem a hajammal babrálni,de nem tudtam mit kezdeni vele.Ekkor belépet Misse és szó nélkül elkezdte csinálni a hajam két első tincsem befonta és hátra tűzte,a hajam lógó részét begöndörítette.A sminkem is megcsinálta,a szememet tussal kihúzta,a szempillámat is kispirálozta,a számra pedig ajakfényt kent.
-Csók álló.-kacsintott rám
-ja,szükségem lesz rá!-mosolyogtam
Megpaskolta a vállam és ő is elment készülődni.
-Nem kell segíteni?-kérdeztem
-Nem!Menj csak biztos vár már a barátod!-mondta
Hát igen Missie is azt hiszi,hogy szerelmes vagyok Andrevba.Pedig ha tudná az igazat,hogy én igazából Harry-t.....szeretem.
-Megjöttem!-rontott be Andrev majd végig mért
Nagyon mosolygott,majd közelebb húzott magához.Megcsókolt,nem éreztem semmit csak izgalmat de biztos,hogy nem ez miatt.
-Na induljunk!-mondta csók után és kézen fogva elindultunk.
Hát 50-re már ott voltunk de tele volt már az egész park rész.A színpadra már fel voltak rakva a hangszerek.Eszembe jutott amikor nekem kellett behangolnom a gitár és énekeltem,akkor találkoztunk először.Fájt így vissza emlékezni rá.
Körülöttem az összes lány úgy volt öltözve mintha valami bálra mentek volna.Andrev-al a harmadik sor közepére furakodtunk.Átölelt és elkezdett nekem magyarázni,de nem figyeltem rá.Csak látni akartam.
Aztán feljöttek a színpadra,minden lány felsikított akik ott voltak,csak én nem nem tudtam megszólalni.Ahogy felnéztem megláttam Harry-t,fekete nadrágba,fehér pólóba és azzal az édes mosolyával.Legszívesebben felugrottam volna és azonnal a karjaiba ugrottam volna,de nem szabadott.
Elkezdődött a koncert.

A koncert után a srácok még ott maradtak az utca bálon.Helyüket átvették valami másik zenekar.A hangulat hatalmas volt.
-Claire!-mondta Andrev
-Hmm?
-Elmegyek veszek inni!
-Oké!
-Mit hozzak neked?
-Coca-Cola-t!
-Oké!-mondta és puszit nyomott a számra
Utána néztem,amikor a helyemet elfordítottam észre vettem,hogy egy smaragd zöld szempár engem figyel.Semmivel nem törődve elindultam felé.A tömeg szinte folytógatott ahogy furakodtam az emberek között.Egyszer csak egy kéz fogta meg a kezem és közelebb húzott magához,a szívem gyorsabban kezdett verni,a gyomromba ugyan az az érzés keletkezett.
-Claire!-suttogta a mély hangján
-Harry....-suttogtam
Nem törődve  az emberekkel átölelt.Abba a pillanatba nem érdekelt semmi csak,hogy ő ölel és velem van.....
-Claire!-hallotam egy hangot a közelből 

15.rész 1/2

Claire Bond 

Andrev minden reggel megjelenik nálunk és együtt megyünk a suliba.Igen az egész gimi szerint egy szerelmes tini pár vagyunk,aki felettébb boldogok.Aha jó is lenne.

-Claire!Megjött Andrev!-kiáltott fel boldogan anya

-Máris megyek!Csak megcsinálom a hajam!-kiabáltam vissza 

Végig néztem magamon egy mini szoknya,fekete Nirvana-s póló,fekete convers volt rajtam és hajam kontyba volt fogva.Nem tűntem boldognak sápadt voltam és a szeme se csillogott  ahogy kellett volna.Gyorsan felkaptam a táskámat és lementem,a "barátom" boldogan beszélgetett anyuval.

Amikor meglátott azonnal megölelt és megcsókolt,nagy nehezen vissza csókoltam pedig nem akartam.Undorodtam tőle.
-Na menjünk!-mondta és kézen ragadott
A suliig csöndbe mentünk kézen fogva,olyan más volt.Régen amikor vele voltam olyan biztonság érzetem volt tőle de most....félek tőle!
A sulinál viszont játszanom kellett a boldog szerelmes tinilányt.Nehéz volt eljátszanom bevallom.
Kézen fogva sétáltunk a folyosón majd megálltunk a hirdető táblánál,egy nagy palák volt ki rakva egy szöveggel ami persze,hogy felkeltette a "barátom" érdeklődését.

"Kedves Diákok!

Idén is megrendezésre kerül a Tavaszt köszöntő fesztivál!Ebbe az évbe még több program vár titeket!Kirakodó vásár,kézműves foglalkozások és sok finom étel vár rátok dél előtt!Este a szokáshoz híven utcabál lesz az iskolánkhoz tartozó parkba!

Nagy meglepetés vár titeket!Ugyanis az utcabálra meghívtuk a One Direction fiú zenekart!

A rendezvényre pénteken kerül sor!Várunk minden tanulónkat és partnereiket!A rendezvényre csak az iskola tanulói és partnereik jöhetnek!"

Amikor megláttam,hogy ők is jönnek nagyot dobbant a szívem.Legalább láthatóm még ha távolról is!

-Ugye elmegyünk?-mosolyogtam Andrev-ra

-Persze!És te leszel a bulin a legdögösebb!-mondta és megölelt 

Vissza öleltem,nem csak azért,mert a suliba voltunk hanem mert elmegyünk a buliba.

-Na én megyek órára!Szia!-rohantam el 

Igaz még szünet volt,de meg kellett keresnem Missie-t.Tudtam ruha helyzetbe csak ő segíthet.Vagy 5 perce futkostam amikor megláttam,óda rohantam.

-Missie!-mondtam

-Claire!Mit szeretnél?

-Ma elmegyünk ruhát vásárolni?-mosolyogtam rá

-Te és a ruha?

-Igen,tudod pénteken lesz a Tavaszt köszöntő fesztivál és Andrev-el elmegyünk....

-Ja igen!Jó akkor ma suli után?-kérdezte 

-Tökéletes!-mondtam és már szaladt is órára

Épp,hogy beértem órára.

-Na végre te is befáradsz!-mosolygott rám Eleanor 

Vissza mosolyogtam.

-Na hallom össze jöttetek Andrev-el.

-Ja.-mosolyogtam rá-És együtt megyünk pénteken a buliba.

-Az jó.

-Az.Óda mennyire kell "elegánsan" felöltözni?

-Nem nagyon!-mosolygott 

Épp meg akartam kérdezni,hogy jön-e amikor a tanár ránk ordított,hogy fogjuk be.

14.rész

Claire Bond

Missie nem mesélt el semmit,nem akart.Egész nap mást se csinált csak szomorkodott meg sírt.Szóval nagy a baj!
Felmentem twiterre ahol láttam,hogy van egy üzenetem Andrevtől.

@Andrev_Celcin: @Claire_B. ha meg akarod menteni testvéred akkor jobb lesz rám írsz!

@Claire_B.: @Andrev_Celvin mit akarsz érte?

@Anderv_Celvin: @Claire_B. Téged! :3

Az üzenet privát volt nem láthatta senki más.Nem akartam meg tenni,de meg akartam menteni Missie-t.Nagyot sóhajtottam de vissza írtam.

@Claire_B.: @Andrev_Celvin mikor szeretnéd?

@Andrev_Celvin: @Claire_B. Gyere át most!

Mély levegőt vettem majd felöltöztem.Fekete póló,ülepes nadrág és egy Vans tornacipő.Nem sminkeltem ki magam,nem akartam,hogy esetleg valamit félre értsen.Mondjuk,hogy érdeklődnék iránta.

Lassan sétáltam a házukig,amikor megálltam a ház előtt csak álltam egy darabig.Soha nem gondoltam volna,hogy Andrev ilyet tesz velem vagy akárkivel a családomba.Nem ilyennek ismertem meg őt.Nagyot csalódtam benne.
-Na itt vagy szépségem!-mondta egy hang mögöttem
-Mit szeretnél tőlem?-kérdeztem anélkül,hogy hátra fordultam volna
-Komolyan nem tudod?
-Nem....
-Hát ilyen kis buta vagy?-nevetett fel mire meg fordultam
Csak néztem rá,ahogy mosolyogva egyre közelebb lép hozzám.Amikor csak pár centi választott el minket egymástól megsimította az arcomat majd a nyakamon keresztül a mellemig húzta a kezét.Bele borzongtam a gondolatba,hogy így ér hozzám.
Átölelte a derekam és megpuszilta a nyakam.Becsuktam a szemem,de éreztem,hogy egy könnycsepp végig folyik az arcomon.Akaratlanul is taszított a gondolat,hogy hozzám ér.
-Andrev mit szeretnél?-kérdeztem
-Azt,hogy legyél a barátnőm!-mondta-És soha többet ne találkozz Harry Styles-al!
-Hogy mi?-döbbentem le
Nem!Nem tudnál elképzelni az életem Harry nélkül!
-Claire!Hidd el jobb lesz így!Így a testvéred biztonságba lesz!-mondta és megpuszilt
Hiába okozott sok fájdalmat nekem Missie mégis a testvérem és szeretem.Nem akarom,hogy bármi baja essen,főleg most,hogy így ki van anya és apa miatt...
-Jól van megteszem!De csak Missie miatt!-mondta
Andrev mosolyogva átkarolt és megcsókolt.Olyan más volt ez a csók,nem éreztem semmi különöset a hasamba,a szívem nem dobogott annyira,hogy majd szétfeszítse a mellkasom.
Nem mertem eltolni.Féltem,hogy bedühödik.
-Na drágám most meg írsz egy üzenetet Harry-nek,hogy soha többet nem menjen a közeledbe,hogy te engem szeretsz!-mondta
-Mi?Nem!-mondtam remegő hangon
-Ha te nem akkor én!-mondta és kikapta a telóm a zsebemből
Elkezdte írni neki az SMS-t,majd amikor kész volt vissza adta.
-Én megyek!-mondtam és el akartam indulni
-Drágám csók nélkül nem távozol!-mondta
Nagy nehezen megcsókoltam,de a csók után rohantam haza.Azonnal a szobámba rohantam és levetettem magam az ágyra,láttam,hogy Harry válaszolt az "üzenetemre",de mielött azt megnéztem volna megnéztem amit Andrev küldött.

"Harry!
Nem keress soha többé!Rájöttem,hogy soha nem jelentettél nekem semmit,hogy én mindig Andrev-et szerettem!Csak arra voltál jó ha rossz kedvem volt legyél valaki aki felvidít!Én most vagyok igazán boldog!Végre azzal lehetek akit szeretek! C."

Amikor megláttam az üzenetet sírva fakadtam,de miután megláttam a választ rá én még jobban bőgni kezdtem.

"Örülök,hogy boldog vagy!Nekem csak ez a fontos!Ígérem nem kereslek ha nem akarod!De egyet ne felejts örökké szeretni foglak! H."

13.rész

Claire Bond

A szobája érve a csókunk megszakadt,mire Harry leült az ágyra és rám nézett.

-Baby!-suttogta 

-Igen?

-Nem ülsz ide?-mosolygott és maga mellé mutatott 

Közelebb mentem hozzá,úgy tettem mintha le akarnék ülni.Megálltam előtte mintha azon gondolkoznék,hogy melyik oldalára akarnék ülni aztán hirtelen megragadtam a kezemmel a vállát és ellöktem az ágyon.Amikor eldőlt főlé emelkedtem a lábammal a teste két oldalán térdelve.Láttam,hogy élvezi,hogy végre én teszek valami "izgatót" így elkezdtem a nyakát csókolgatni szépen lassan.
-Drága te mit csinálsz?-mondta de halottam a hangján,hogy mosolyog
Felnéztem rá és megsimítottam a haját.Megfogta a kezem és a tenyerembe puszilt,nem tudtam nem mosolyogni.Olyan érzéseket vált elő belőlem amilyet meg soha nem éreztem és talán nem is fogok.De tudtam,hogy nem kellene ilyen érzelmi mámorba esnem,mert a végén az történik majd mint ami apuékkal....Minden tönkre megy.
-Azt hiszem haza kéne mennem!-mondta hirtelen nem is tudom mért de muszáj volt mennem
Gyorsan felálltam az ágyról és elindultam le.Amikor  a bejárati ajtóhoz értem egy kéz kulcsolódott a derekamra.Tudtam persze,hogy az ő keze de nem fordultam hátra csak a kezére tettem az enyémet és neki dőltem a mellkasának.Behunytam a szemem az agyam azt mondta "menj már el innen,csak össze töri a szíved" ,de szívem azt súgta,hogy maradjak,hogy szeressem semmi mással nem törődjek.
-Harry,tényleg mennem kéne!-suttogtam
-Tudom!De nem akarom,hogy elmenj!-búgta a fülembe
-Mért?
-Nélküled magányos vagyok......
-Jaj Harry nem maradhatok itt örökre haza kell mennem!
-Ha csak....
-Ha csak mi?
-Ha csak nem költözöl ide.-mondta és maga felé fordított
Döbbentem néztem rá.Nem hittem el amit mondott,hisz alig ismerjük egymást.
-Harry ez korai lenne!Nem gondolod?-meredtem rá
Nem válaszolt viszont furán nézett rám,mintha csodálkozott volna.
-Hagyjuk!-mondta és ki rohantam a házból.Futottam haza.

Amikor haza értem kicsit lihegtem,voltam otthon azután persze,hogy elmondták a válást de nem szoktam meg ezt a fagyos hangulatot ami körülvet mindent.
-Claire!-suttogta valaki
Körbe néztem egy valaki ott ült a lépcsőn kisírt szemmel.
-Missie,valami baj van?-kérdeztem
Ekkor Missie elkezdett sírni.Óda mentem hozzá és leguggoltam elé,megsimítottam az arcát.
-Missie,mi a baj?-kérdeztem
-Andrev....-sírta
Nem kérsdeztem tőle semmit csak megöleltem hagytam hadd sírja ki minden bánatát nekem.Nem beszéltünk aznap este szinte semmit csak csöndbe voltunk egymás mellett.Nem kellett beszélnünk,hogy tudjuk van valami baj mindkettőnk életébe és azt is tudtuk,hogy ezt nem most kell megbeszélnünk.

12.rész

Claire Bond

Miután ki takarítottuk a Zayn nappaliját,haza indultunk.

-Harry.-suttogtam 

-Igen?-kérdezte 

-Nem akarok haza menni!Nem bírom azt a környezetet tovább.

-Akkor maradj velem!

-Biztos?Nem akrok zavarni,szívesen megyek Eleanor-ékhoz...

-Jaj drága mért is zavarnál?-mosolygott 

Vissza mosolyogtam rá és beültünk a kocsijába.Harry bekapcsolta újra a rádiót az ő számuk ment a Little Things.Ő dúdolni kezdte míg én csak mosolyogva néztem rá,olyan tökéletes volt a mosolya és a hangja,hogy nehéz volt el hinni,hogy ember és nem egy angyal.Az én angyalkám.

-Claire..-kezdte el

-Igen?

Sokáig csak hallgatott,majd a háza előtt megállt.

-Mi van köztünk?-kérdezte komoly arccal

Csak néztem rá,nem bírtam megszólalni.Legszívesebben eltüntettem volna magam egy távoli kis szigetre.De sajnos ez nem lehetséges,válaszolni kell.

Tudtam mit kéne válaszolnom de nem tudtam ki mondani.Nem bírtam,nem is akartam.Áh dehogy nem akartam csak minden "hang" az elmémbe azt mondta,hogy nem mondjam ki azt a szót amit kikéne.Hiába igaz.Hogy is tudnám ki mondani?Mikor tudom,hogy csak sírás lenne mindennek a vége,hiába kedveltem meg Harry-t nem lehet köztünk semmi komoly.

-Claire?Mi van köztünk?-kérdezte újra 

-Harry...én...én..-kezdtem volna mondani de nem jött ki szó az ajkaimból

Kérdően nézett rám,úgy éreztem mintha ő is akarna mondani valamit nekem,de ő se tudja ki mondani.A francba is az érzésekkel!

-Claire!Én szeretlek!-mondta-Tudom csak rövid ideje ismerlek,de emlékszem amikor megláttalak a színpadon és hallottam ahogy énekelsz úgy éreztem muszáj néznelek.Amikor először beszéltünk akkor azt hittem,hogy végre egy lány aki ne kezd sikongatni  amikor rá nézek vagy egy kicsit is a közelébe vagyok.Azt hittem,hogy te más vagy és jól hittem te más vagy....teljesen!-mondta
-Harry tud meg az elején csak azért voltam veled,hogy bosszantsam Missie-t,de miután megismertelek rájöttem,hogy te nem csak egy aranyos pofi vagy a tévéből hanem egy igazán érző,szeretettre való fiú.Csak félek és nem akarom,hogy megbántsalak.-mondtam
-Keményebb vagyok mint hiszed!
-Hidd el jobban ismerem magam!
-Azt nem hiszem!Claire te azt hiszed,hogy átlagos lány vagy de ez nem igaz!Te nagyon is különleges vagy!Annyira más mint a többi lány!
-Ugyan már!Ne beszélj hülyeségeket!
-De igazam van!-mondta és közelebb húzott magához
A szívem annyira dobogott,hogy azt hittem majd kitörik a mellkasomalamból és a hasamba valami fura de kellemes érzést éreztem,az érzés olyan volt mintha ici-pici lepkék csapkodnának a hasamba.Még soha nem éreztem ilyet.
Még közelebb húzódtam hozzá és puszit nyomtam a szájára.Mosolyogva nézett rám,attól a mosolytól a szívem egyre erősebben vert úgy éreztem igen végre meg találtam az a valakit akit mindenki keres az életébe.
Sokáig csak ölelkeztünk.Harry közelebb hajolt hozzám és megcsókolt.De másmilyen volt ez a csók mint a többi.Lassú volt és szeretettel teli,minden egyes ajak mozgásnál egyre jobban húztam magahoz akartam nagyon is.
-Harry,akarlak!-lihegtem két csók között
Bele mosolygott a csókba és az ölébe ültetett.Kinyította a kocsi ajtaját és az ölébe bevitt.A csókot nem szakította meg ez idő alatt.Amikor végre benn voltunk a házba a háló szoba felé vettük az irányt...

11.rész

Harry Styles 

-Hova menjünk?-kérdeztem és rá néztem
Ott ült és kifelé nézett az ablakon közbe pedig az eget kémlelte,mintha az nézte volna,hogy mikor szakad le az eső ami Londonba nem nagy dolog.
-Mindegy.-szólalt meg halkan
Csöndbe utaztunk,kicsit kínossá kezdett válni ezért bekapcsoltam a rádiót.Felcsendült a kocsiba James Arthur Imposible című száma.
Csöndbe vezettem tovább egyszer csak Claire elkezdett énekelni csukott szemmel.Csodálkozva néztem rá,a hangja fantasztikus volt.Igaz hallottam már énekelni amikor először találkoztunk,de,hogy meg van a biztos szöveg és a ritmus bele élte magát a dalba.Minden sora a dalnak tele volt érzelemmel.
A szám végén rám nézett és mosolyogva bele túrt a hajába,ami kócosan omlott a le az arcát keretezve.Végig néztem rajta szakadt farmer,laza I don't care feliratú  póló és agy nyúzott torna cipő.Halvány smink és természetes ragyogás.Hát igen neki nem is kell vastag smink,hogy csodálatos legyen.
-Elmegyünk a fiúkhoz?-kérdeztem
-Menjünk.-vonta meg a vállát
-Valami baj van?
-Nincs.Csak rossz kedvem van...
-Biztos csak ez?
-Igen.Mi más lenne?
-Nem tudom,ezért kérdeztem.-mosolyogtam
Rám nézett semmi mosoly nélkül és elkezdte kapcsolgatni a rádiót.Sokág kapcsolgatott aztán meg állt egy Bruno Mars szám hallatán.Just the  way you are.
-De szeretem ezt a számot!-mosolygott
Dúdolni kezdett és a ritmus a kezével az ablak üvegén kezdte el ütni.Nem tudtam nem rá nézni,olyan szépen nézett ahogy szólt a szám.Ellazult végre,míg eddig nagyon feszült volt,de Bruno Mars ellazította.
A szám végén hátra dőlt és mosolyogva kinézett a szél védőn.Hát igen az emberekre nagy hatással van a zene.

-Megjöttünk!-mondtam amikor megálltam Zayn háza előtt
-Oké.-mondta és kimászott a kocsimból
Elkezdtünk sétálni a ház felé.Megint olyan komor arcot vágott nem bírtam tovább,megálltam.Mire ő is megállt és rám nézett.
-Mi a baj Harry?-kérdezte
-Ezt akartam kérdezni tőled Claire!-feleltem
-Mondtam,hogy nincs semmi bajom!
-Persze!Akkor mért vagy ilyen?
-Milyen?-kérdezte
Nem bírtam tovább átöleltem.Nem akartam,hogy azokkal a szép barna szemeivel ilyen gyámultalanul nézzen rám.Csak öleltem ahogy bírtam,nem akartam elengedni.
-Harry....-mondta
-Igen?
-Te voltál már szerelmes?
-Igen.
-De úgy igazán?
-Azt hiszem igen!
-Szerencsés lány volt.-mosolygott és kibújt az ölelésemből.

 Bementünk Zayn házába,a fiúk már rég hangosan visítottak és dobálták egymást popcorn-al.
-Hova kerültem?-motyogta Claire
-A zárt osztályra. -mondta
-Azt látom!Nincs esély menekülni?-reménykedett
-Hazza!-kiáltotta Lou
-Nincs.-nevettem el magam
Louis a nyakamba ugrott és közben integetett Claire-nek.
-Gyertek!Filmet nézünk!-mondta és vissza rohant
Szökdécselve futott,majd sprintelni kezdett és berohant a nappaliba.Nagy durranást hallótam és Niall röhögését.Hát igen elkezdődött a "buli".
-Kicsit hiperaktív!-közölte a lány
-Az.-nevettem és megfogtam a kezét
Behúztam a nappaliba ahol gyorsan leülltünk egy három személyes kanapéra,mert Lou foglalta a helyet nekünk.Liam elindította a Barátság extrákkalt.
A film végén mindenki haza ment,csak mi maradtunk Zayn-él.Claire nem volt hajlandó úgy ott hagyni a házat,hogy mindenhol kaja maradék van.Így hát elkezdtünk takarítani...

10.rész

Harry Styles 

Amióta megismertem Claire-t nem tudom kiverni a fejemből.Ahogy mosolyog,ahogy nevet de még az is ahogy a nevemet kiejti olyan érzés mintha nekem teremették volna.Tetszik benne,hogy nem azért szeret,mert híres vagyok hanem,mert én én vagyok.Vagyis hát még nem mondta,hogy szeretne,de elég közel kerültünk egymáshoz szerintem.
-Harry gyere már!-mondta Louis 
-Megyek-sóhajtottam
Semmi kedvem nem volt elmenni a tárgyalásra ahol a világ körüli turnéról fogunk beszélni és az állomásokról.De el kellett mennem rá.Ez a kötelességem.
Beültünk a terembe és vártunk,sokáig.De végre megjöttek.Elkezdték nekünk sorolni az állomásokat,hogy hova megyünk,meg mikor és mikor lesznek "szünetek".A többiek mind boldogok voltak,bennem megfagyott a vér.A turné több,mint egy hónap és addig nem láthatom Claire-t.Persze eljöhetne nehány koncertre meg minden de ő nem az a fajta lány,nem akarja magára vonni a figyelmem.
-Mi a baj?-suttogta Lou
-Semmi csak,kicsit soknak tűnik....
-Jaj haver!Állati jó lesz hidd el!
-Ja biztos...-motyogtam
Louis átkarolt és mosolyogva kezdett nekem magyarázni,hogy mennyi minden lesz majd külömböző országokba és mennyi csaj...De engem nem érdekeltek más lányok engem csak Claire érdekel.
A megbeszélés végén haza vittek minket,ahogy tudtam befutottam a házamba és ledőltem az ágyamra.Becsuktam a szemem és halkan dúdolni kezdtem a Little Things-et.Mindig is szerettem ezt a dalt,a szívemhez közel állt.De mindennek más a jelentősége azóta,hogy meg ismertem.Csak rá tudok gondolni.
Kimentem a konyhába egy kis rágcsáért,amikor vissza jöttem láttam,hogy üzenetem jött.

Mit csinálsz? C.

Eszek!Te? H.

Büntibe vagyok. C.

Mért? H.

Mert elszöktem tegnap :D C.

De rossz neked! H. 

Tudom.Nincs kedvem kiszöktetni a tömlöcből? C.

De!Hamarosan ott vagyok érted királylány! H.

Mosolyogva elraktam a telefonom és elindultam a házuk felé.Megálltam a ház előtt és vártam rá,hogy adjon valami jelet.Egyszer csak megjelent az ablakba és integetni kezdett.Lassan kinyította az ablakát és lenézett.A ház fala mellett állt egy magas fa.Nagy nehezen kinyúlt és integetni kezdett,hogy menjek óda.Beugrottam a kerítésen és kitártam a karom.Vártam,hogy elkaphassam.Lassan átmászott a fára,de meg csúszott ahogy átlépet,ahogy tudtam óda futottam és elkaptam.Elég nehéz volt,de magamhoz öleltem.Mosolyogva rám nézett.
-Na megjött az én hercegem?-kérdezte
-Hercegnőm a hintó elő állt.-mondtam és az autóm felé mutattam
Nevetve mentünk a kocsimhoz és elhajtottunk a házuk elöl.....

9.rész

Claire Bond 

A szemembe tűzött a nap,ami eléggé megzavart.Lassan felkönyököltem és körül néztem a szoba padlóján szét voltak szórva a ruháim és Harry alsó nadrágja.Elmosolyodva dőltem vissza a párnák köze,ahol Harry még nagyba aludt.Rá néztem és nem bírtam ki,hogy ne simítsam meg az arcát.Harry elmosolyodott álmába ahogy megsimógattam.Úgy aludt mint egy angyal,egy igen fáradt angyal.Nem tudtam nem mosolyogni,igaz csak néhány napja ismered de mégis olyat érzek iránt,mint még senki iránt nem.

Harry lassan kinyitotta a szemét.Lassan körbe nézett majd rám és mosolyogva magához húzott.

-Azt hittem elmész egy szó nélkül.-mondta 

-Eszembe se jutott.

-Örülök neki!-mosolygott

Átkaroltam a nyakát,Harry pedig szuszogva bele fúrta a fejét meztelen vállamba.Az arcomat befúrtam a hajába,mindig is szerettem az haját érezni.Mindig annyira selymes és puha volt.

-Nem megyünk el valahova?-kérdezte 

-Harry mibe menjek?-feleltem kérdéssel a kérdésre 

-Adok én neked ruhát!-mondta és kimászott az ágyból 

A gardróbba ment és hozott nekem egy cica nadrágot és egy pulcsit,az ő pulcsiját.

-Jó lesz?-kérdezte 

-Jó!-mosolyogtam és elvettem tőle-Köszönöm! 

Gyorsan puszit nyomtam a szájba és elkezdtem keresni a fürdőt.Végül sikerült megtalálnom.Felvettem a tegnapi fehérneműm,a cicanadrágot és a pulcsit.A pulcsi csak kelően volt nagy,olyan volt mintha direkt ilyen lenne.A hajamat kifésültem Harry fésűjével és az arcomat gyorsan megmostam.A tegnapi kicsit lefolyt sminketet letöröltem,de a szempillámon maradt egy kis spirál.Végig néztem magamon,boldognak tűntem.A szemem csak úgy csillogott és a szám is mosolyra húzodott.Igen boldog voltam végre,igazán boldog.
-Gyere már!-kiáltott be Harry
Lassan kiléptem és megláttam őt.Egy laza farmerbe,Rolling Stones-os pólóba és torna cipőbe támaszkodott neki a falnak mosolyogva.Lehetetlen,hogy egy ilyen Adonisz tényleg szeressen.Talán jobb is így,hiszen anyáék is szerették egymást,most meg.....elválnak.Nem akarok szerelmes lenni!
-itt vagyok nyugi!-mondta
-Na gyere!-nyújtotta felém a karját
Kézen fogva mentünk a kocsijához,amikor beültem néztem ahogy átsétál a vezető ülés felé.Akkor már tudtam,egy ilyen srác soha nem szeretne engem egy átlagos lányt.
Bementünk egy helyi bevásárló központba,ahol valami oknál fogva elég kevés volt a tini.
-Mért vannak ilyen kevesen?-kérdeztem
-Mert hétfő van?-mosolygott
Homlokon csaptam magam és röhögve megálltam.Hát persze tegnap vasárnap volt,én meg Harry-nél....aludtam.Tudtam én,hogy valami nincs rendbe.
Nevetve sétálgattunk majd leültünk egy padra beszélgetni.
-Nem aggódsz a suli miatt?Hogy kihagytad?-kérdezte
-Nem!Jobb idő töltésem volt.
-Hmmm...szerintem is.-kacsintott rám
Rá mosolyogtam,csak mosolyogtunk egymásra,amikor egy ismerős illat megcsapta az arcomat.Egy olyan cigi illata amit ezer közül is megismernék.Pár perc múlva gördeszka kerekek hangját hallótam,ami késöbb átugratta a padot.Andrev volt .
-Szia Claire.-köszönt nyersen
-Szia!-köszöntem vissza fapofával
Végig mért minket,majd mosolyogva megszólalt.
-Megint kurvát játszol cica?
Dermedtem néztem rá,láttam,hogy Harry megfeszül.
-Mit mondtál neki?-kérdezte Harry olyan hangona mit még soha nem hallottam
-Mi van szépfiú rossz a füled?Elismételjem neked újra?-mosolygott a fiú
Harry felpattant és közelebb lépett Andrev-hoz.A testtartása feszült és láttam,hogy erősen ökölbe szorítja a kezét.Melléjük léptem Harry-t kicsit hátrébb toltam majd Andrev-ra néztem.
-Drága Andrev!Attól,hogy nekem nem kellesz,se semmi normális csajnak úgy igazán nem kéne lekurváznod.Tudod attól nem vagy nagyfiú ha cigizel,meg itt kurvázol!Attól lennél te igazi "férfi" ha éretten kezelnéd az olyan helyzeteket amiket te kreálsz!Mert tudod egy lányt nem szoktak csak úgy le kurvázni azért,mert egy hangsúlyozom fiúval lefekszik,de annak a lánynak te nem kellesz!-mondta és elhúztam Harry-t
Ott hagytuk had főjjön a levébe,nem bírtam tovább ott maradni.
-Harry!-szólaltam meg
-Igen?
-Létszíves vigyél haza!
-Tényleg?
-Igen!Elegem van a mai napból!-mondtam és hátra dőltem
A házunk elött a kocsiba egy gyors csókkal búcsúztunk,ahogy tudtam be rohantam a házba.A nappaliba anya és apa ült.Amikor beléptem felpattantak.
-Clarie!-mondták egyszerre
Rájuk néztem olyan mivan fejjel,ők erre óda rohantak és átöleltek.
-Kicsim!-mondta anya-Soha többé ne menj így el!
Hallottam a hangján,hogy sír,de egyszerűen nem érdekelt nem tudtam sajnálni.Így jár aki szeret akárkit is csalódik....

8.rész

Claire Bond 

Beültem a kocsijába,nem szóltam hozzá csak magam elé bámultam.Ő se szólalt meg csak bekapcsolta a rádiót.Csöndbe utaztunk csak Adele "beszélt" a rádióba.Nem tudtam el hinni,hogy anya és apa elválnak és már soha többet nem leszünk egy család.
Megálltunk a házánál.Rám nézett a tekintete olyan meleg volt és a szeme úgy csillogott mint a smaragd.Harry a világ legszebb fiúja,akit valaha ismertem!Ebbe biztos vagyok!
-Bemenjünk?-kérdezte
Bólinottam és kiszáltam a kocsiból.Ahogy sétáltunk a ház felé átkarolta a vállam,nem tudom,mért de nem bírtam rá mosolyogni.
A házba azonnal a nappaliba mentünk,leültünk a bőr kanapéra és nem szóltunk semmit.Csak csendbe ültünk ölelkezve.Ennyi elég is volt,hogy megnyugodjak. Fura dolog ez,lehet,hogy nem tudok rá mosolyogni de a szívem mosolyográ helyettem is.
-Honnan tudod ha bajba vagyok,hogy szükségem van rád?-kérdeztem
Mosolyogva végig simította az arcomat és puszit nyomott az orromra.
-Meg érzés.-mondta
-Mért jöttél ma arra felé?
-Nem tudom!Az ösztönök súgták!
-Az ösztönök?
-Igen.Tudom kicsit fura.....
-Ja csak kicsit!-mosolyogtam nyersen
Csak néztünk egymásra.Semmi mást nem tettünk csak néztünk egymás szemébe miközben az ujjaink össze nem kulcsolódtak.
-Kérsz valamit?-kérdezte
-Csak ezt!-mondtam és megcsókoltam
A csók közben egyre jobban ölelt magához.Nem bírtam elengedni,végül ő szakította meg a csókot.
-Ki megyek a konyhába.Mindjárt jövök és folytatjuk!-kacsintott rám
Elmosolyodtam,végre tudtam őszintén mosolyogni.Körbe néztem a nappaliba.Volt egy szekrény amin egy csomó lemez és néhány könyv volt,meg pár darab kép.Az első képen ő volt rajta és még nem fiú-a banda tagjai-miközben 100 Wattos mosollyal néznek a kamerába,a második képen egy gyönyörű lány volt aki nevetve nézett bele a kamerába,a harmadik képen a második képen lévő lány karol át egy gyönyörű nőt és a negyedik képen hárman vannak Harry-vel.
Féltékenység fogott el,tudni akartam,hogy ki az a szépséges lány.Talán a barátnője?És velem csalja meg?Vajon Harry ilyen lenne?
Nagyban gondolkoztam mikor két erős kéz átkarolta a derekamat és puszit nyomott a nyakamra.
-Claire!-suttogta
-Igen?
-Nem szeretnél találkozni a barátaimmal?
-A többi banda taggal?
-Igen.-mondta és maga felé fordított
-Szeretném ha megismernéd őket!-mondta
-És ha azt mondom nem?
-Akkor nagy gázba vagy,mert mindjárt itt vannak!-nevetett
Én is felnevettem a vállába fúrtam a fejem,éreztem,hogy tényleg azt szeretné ha megismerném a barátit.Ami jól esett.
-Mi lesz ha nem kedvelnek?-kérdeztem
-Az fordulhat elő!-mondta és megcsókolt


Késő délután felé megérkeztek a srácok,boldogan ölelgették Harry majd  engem is megölelgettek.Hát igen kicsit meglepődtem de nem volt rossz.Örültem,hogy ilyen közvetlenek velem.
-Na mit csinlájunk?-lelkesedett Niall
-Mit szeretnél csinálni?-kérdezte Liam
-Nem tudoom!-mondta Niall és berohant a konyhába
Kérdően néztem Harry-ra,aki csak nevetve rázni kezdte a fejét amolyan ne is kérdezd stílusba .Hát nem is kérdeztem.
A srácok sokáig ott voltak és megismertem őket.....Megtudtam,hogy Louis egy örült,Niall mindig eszik,Zayn vigyáz a hajára és a külséjre és Liam pedig a srácok apja színte.
Amikor elmentek a kanapén ülve vártam Harry-t aki elment fürdeni mivel leöntötték valami trutyival a srácok .Igen értelmes fiatalok.
Bekapcsoltam a tévét és a Nicelodeonra kapcsoltam ahol Spongyabob ment,hát persze,hogy elkezdtem nézni.Annyira bele merültem a mesébe,hogy nem vettem észre,hogy Harry kijött a fürdőből és leült mellém.
-MI a rész címe?-kérdezte
-Nem tudom.-mondtam rá se pillantva
Felsóhajtott ás hátra dőlt,nem  bírtam tovább rá néztem.Hiba volt.Egy száll alsó nadrágba feküdt elnyúlva a kanapén csukott szemmel.Nem bírtam tovább magamhoz húztam és megcsókoltam.Magához húzott,majd mosolyogva bele suttogta a számba:
-Na végre észrevettél!
Mosolyogva újra megcsókoltam.Felvettem az ölébe,én pedig a lábam össze kulcsoltam a dereka körül.Felvitt a háló szobájába,ahol ledőltünk az ágyra.
Lassan vetkőztetni kezdett lassan már csak egy bugyi volt rajtam ő pedig egyre jobban csókolgatta a nyakam,a mellkasom,a hasam és az arcomat.Lassan már a fehérnemű is lekerült rólunk.......

7.rész

Claire Bond 

Egy átlagos családba vasárnaponként templomba mennek vagy együtt ebédelnek ellentétbe mi karácsonykor se megyünk el.Anyáék soha nincsenek itthon így amikor még élt a nagymamám vele mentünk a templomba.De most esély sincs rá,hogy menjünk.Minek mennénk?Hogy nézzem a boldog családokat akik együtt mennek a templomba?Hogy fájjon a szívem emiatt?Nem éri meg.
Elő vettem a laptopom és felmentem Facebook-ra.Amikor betöltött láttam,hogy jött egy üzenetem Eleanor-tól.

Eleanor Celvin:Mit csináltál Andrev-el?Tiszta ideg beteg! ://
Claire Bond:Semmit!Csak közöltem vele,hogy nem a világ közepe és megcsókolt és pedig elutasítottam. ://
Eleanor Celvin:Megcsókolt? :oooo
Claire Bond:Igen!De én megyek!

Hamar leléptem nem volt kedvem beszélgetni vele,se senkivel.Csak feküdtem az ágyamon.Behunytam a szemem és gondolkozni kezdtem,hogy hol romlott vajon el minden?

*                                                      vissza emlékezés                                                    *

-Gyere Claire!-nevetett Missie boldogan
-Megyek!-mondtam és már rohantam is
Mentünk a játszó térre anyával,ami persze 7 évesen nagy dolog egy lánynak,mi Missie-el kézen fogva ugráltunk és énekeltünk egy  dalt,de teli torokból mint egy tökéletes testvér pár.A játszó térérre amikor megérkeztünk beülltünk a homokozóba és csináltunk egy szép várat meg pár pogit és gombócot is.Boldogan néztük a számunkra tökéletes homok ételeket és a várat,amibe be szerettünk volna költözni,mert olyan szépnek tartottuk.
A homokozó után hintázni mentünk és azon versenyeztünk ki megy magasabbra és nevettünk,boldogok voltunk,jól éreztük magunkat,aztán jött anya kicsit komor arcal ás így szólt:
-Lányok ideje haza menni!
Nagy nehezen bele mentünk,aznap este anyáék életünkbe először veszekedtek.Még mindig itt van a fülembe az a kiabálás.Emlékszem aznap este Missie-el együtt aludtunk az ágyamba,össze bújtunk és sírtunk miközben egymást vigasztaltuk.


*                                               emlékezés vége                                                            *

Az emeletről anya kiabálását hallva lementem,ahol ott volt ő,apa és Missie akinek könnyes volt a szeme.
-Mi történt?-kérdeztem
Missie rám nézett és a nyakamba borult és sírni kezdett kicsit fura volt de átölelte.
-Claire!-mondta anya
-Igen?
-Tudod apáddal nem munka ügybe utaztunk el....
-Hanem?
-Ügyvédet szereztünk és beadtuk a válási kérvényt!Az éjszakákat külön hotelbe töltöttük!-mondta anya
Síri csönd lett a szobába,csak Missie sipogását hallotuk.
-Engedj el!El kell mennem!-suttogtam Missie-nek
-Hova?
-Az mindegy!De muszáj mert a végén vérfürdő lesz!
-Jó!De vigyázz magadra!-mondta és elengedett
Kirohantam a szobából,felkaptam egy torna cipőt és a dzsekim.Már rohantam is,ahogy csak tudtam,az utcán túl leülltem egy fa alá és a zsebembe kezdtem turkálni,a melegítőmbe ami aznap volt rajtam,megtaláltam a cigim és a telefonom.
Meg gyújottam egy szálat és azon gondolkoztam,hogy megint legyen pofám felhívni Harry-t?Vagy ne?
Miközbe gondolkoztam egy kocsi állt meg mellettem.
-Hé baby!Kell egy fuvar?-mondta  a vezető
-Jól jönne!-nevettem rá
Ez honnan tudja mindig,hogy mikor kell jönnie?Biztos valami titkos szuper erő.

6.rész

Claire Bond 

Soha nem gondoltam volna,hogy egy ilyen  srác karjai között találok nyugalmat,mégis így történt.Amikor haza vitt össze szorult,hogy nem leszünk együtt aznap többet.Nagy nehezen elbúcsúztam tőle,amikor mentem az ajtó felé akkor észre vettem,hogy Andrev ott ül és engem vár.
-Szia!-mondtam
-Hol voltál?-kérdezte
Nem válaszoltam,nem is kell hiszen nem tartozók neki magyarázattal.Nincs köztünk semmi.
-Hol voltál?-kérdezte kicsit hangosabban
-Neked semmi közöd hozzá!-mondtam nyugodt hangon
-Megint ribancot voltál játszani?
-Hogy mit?Te hülye vagy!
-Mért mi ez ha nem ribanckodás!
-Neked ehez semmi közöd!Mit képzelsz te magadról?
-Hogy mit?
-Igen mit!!
-Elegem van azt!Vedd már észre ami vagy 500 kilóméterről is látható!
-Mit?-kérdeztem
-Ezt!.mondta és közelebb húzott magához
Megcsókolt.Fura volt,hiszen Andrev színte a testvérem és most csókolózunk.Mi ez ha nem fura?
Ellöktem magamtól.
-Mi a szart csinálsz?-kiáltottam
-Azt teszem amire vágytam már régóta!-mosolygott
Lehet,hogy várta a választ,de befutottam a házba ahol Missie-vel találtam szembe magam.Kicsit jobb állapotba volt és nem is vicsorgott.
-Hol voltál?-kérdezte
-Mért kérdezi ezt mindenki?-vágtam rá
-Mert mindenki tudja,hogy mindig valami bajt csinálsz! -mondta nagy képűen
Fel vontam a szemöldököm és felmentem a szobámba,bekapcsoltam a laptopom és felmentem Twittere.Várt egy üzenet a falamon amire nem számítottam:

@Andrev_Celvin:Kösz,hogy ilyen rendes vagy! @Claire_B. Mindig melletted álltam erre te úgy viselkedel velem,mint valami korccsal! -.-"

Sokáig csak néztem a tweet-ét,majd vissza írtam neki.
@Claire_B. :@Andrev_Celvin jobb ha tudomásul veszed végre,hogy nem körülötted forog a világ! Puszillak! xx

El kezdtem böngészni  a kezdő falon ahol megakadt a szemem egy ki íráson,Harry-től.

@Harry_Styles: Annyira birom amikor egy gyerek csak azért mer látott már pár pórnót már nagynak hiszi magát :D

Elnevettem magam,kész ez a gyerek!Mondjuk lehet,hogy nem is miattam írta ki.......

Este Missie áthívta Anne-t,aki nagyon mérgesen nézett rám.Hát bocs,hogy élek igérem többet nem fordul elő!
Az ágyamba azt hallgattam,hogy Missie a szobájába,hogyan siránkozik Anne-nak.Hát ha neki ez a legnagyobb baja.....

5.rész

Claire Bond 

Szombat reggel mindig nyugi van nálunk,de most hangos zokogásra keltem,elindultam megkeresni,hogy mi az Missie szobájából jött.Lassan benyítottam,olyan látvány fogadott,hogy elborzadtam,mégis kicsit boldoggá tett.
-Mi a baj?-kérdeztem érdeklődve
Missie lassan felnézett a szemével ölni tudott volna.A szeme tiszta vörös volt a sírástól,elkezdett felállni és egyre közelebb lépet hozzám,amikor pár centire volt tőlem megragadta a nyakamat és erősen elkezdte szorítani.
-Hogy mi a baj?Az a baj,hogy az a fiú akit szeretek téged követett be,úhy,hogy te nem is követted és nem is írtál neki semmit bíztatót se arra kérő,hogy kövessen vissza,mert ez minden álmod!!!-üvőltötte
Nem tudtam megszólalni,alíg kaptam levegőt.Nagy nehezen ellöktem a kezét hátrébb léptem.
-Ez legyen a legnagyobb bajod!Amíg nem utál a világon színte mindenki és a szüleid nem vesznek semmibe az állítólagosan tökéletese testvéred miatt!-mondtam komoly hangon és kisétáltam a szobából
Berohantam a szobámba és a telefonomhoz nyúltam.Magányosnak éreztem magam,azt akartam,hogy valaki szeressen majdnem felhívtam Andrev-t,de tegnap színte rám se nézet így hát elhívtam Harry-t.Soha nem gondoltam volna,hogy felhívom emiatt,hogy magányos vagyok.
Harry felvette a telefont pár csöngés után.
-Szia édes!-mondta
-Harry...-mondtam kicsit síros hangon
-Valami baj van?
-Igen!Segíts!
-Hogyan?
-Gyere értem kérlek!Nem bírom tovább!
-Mondd a címed és 10 perc múlva ott vagyok!-mondta
Lediktáltam a címem és elkezdtem felöltözni.Felvettem egy szakadt csőnacit,egy félvállas fekete pólót és egy fekete balerina cipőt. hajam gyors össze kötöttem,fel kaptam a telóm és már rohantam is.Mire kiértem Harry már ott állt és várt rám.Gyorsan beszálltam a kocsijába,aminek sötétített ablak volt.
-Szia!-köszöntem
-Szia!-mondta és megcsókolt
Persze vissza csókoltam,nem tudom mért de a csókjától máris jobb kedvem lett.
-Hova szeretnél menni?-kérdezte mosolyogva
-Mindegy,csak kettesben legyünk!
-Akkor hozzám?
-Oké!Menjünk hozzád!-egyeztem bele és már indultunk is
Hamarosan óda értünk egy nagyon szép kertes házhoz.
-Most futás!-mondta és kipattant a kocsiból én is követtem
Rohantunk ahogy tudtunk,végül beértünk a házba.Bent hangos nevetésbe törtünk ki.Egymásra néztünk,majd Harry közelebb húzott magához és egy puszit nyomott az ajkamra.
-Egyébként mi volt a baj?-kérdezte komolyan
-Hosszú....
-Gyere a nappaliba!Ott elmesélheted!-mondta és a nappaliba húzott
Leültünk a kanapéra és csak néztük egymást.
-Na mi történt?-kérdezte
-Tudod  tegnap bekövették és a tesóm Missie megláttam és reggel észre vettem,hogy sír és óda mentem hozzá,hogy mi a baj.Ő leordította a fejem és elkezdett fujtógatni.Amikor kiszabadúltam mondtam neki,hogy ez legyen a legnagyobb baja az életbe,hogy nem követed be....-mondta és éreztem,hogy a könnyek szúrják a szemem
Nem tehettem róla,de sírni kezdtem,Harry átölelt és simógatta a hátam.Úgy érzetem mintha ő lenne minden bajom megoldása,minden fájdalom csökkeni kezdett és öntudatosan is bújtam hozzá.
-Semmi baj nem lesz!-búgta a fülembe
-Honnan tudod?-kérdeztem
-Mert amíg így a két karom közt tarthatlak akkor inden rendben lesz!-mosolygott nem tudtam rá válaszolni-Mindent megtetszek azért,hogy vére te is normálisan élj,nem pedig úgy,hogy a testvéred majdnem megöl.
Nem tudtam erre se válaszolni.Nem volt szó vagy mondat ami kifejezte volna amít éreztem a mondat után amit mondott.
Mivel nem tudtam válaszolni rá csak megcsókoltam,többet nem is tudtam volna tenni abba a helyzetbe.A csók után elmosolyodtam,mire ő megcírogatta az arcomat.
-Látod sokkal szebb vagy!-mondta
Lesütöttem a szemem és átöleltem a nyakát.
-Harry!-mondtam
-Igen?
-Köszönöm!
-Nincs mit!-ölelte át a derekam
Nem tudom mennyi ideig ölelkeztünk,de nem tűnt elégnem,azt akartam,hogy örökké így maradjunk.......

4.rész (+18-as rész saját felelősségre)

Claire Bond 

 Harry a csodás zöld szemeivel nézett rám,fura volt az egész hiszen nem is ismerem őt.
-Mit szeretnél?-kérdeztem
-Hmmm,azt inkább majd koncert után mondom,mert a rajongók lehet,hogy megvernének.-kacsintott rám és elment
A koncert elkezdődött,hát igen a banda egész jó volt.Ismerős volt.Aztán beugrott honnan Missie mindig ezt hallgatja és asszem a Göndörke a kedvence,mintha múltkor az ő képére nyálatzott volna...mennyire idegesítené ha megkapnám a számát.Meg kell szereznem!

A koncert végén a rajongók kaptak néhány aláírást és elmentek.A barátaim is elmentek,de mondták,hogy megvárnak a folyosón.
Vártam míg Harry meg nem érkezik,nem kellett sokáig várnom.
-Na kiváncsi mit  szeretnék?-mondta
-És te arra,hogy én mit?
-Hmm...na mit?
-A számod!
-Mért?
-Amire egy lánynak kell egy fiú száma!-kacsintottam rá
-Meg adom,ha te is a tiéd!-mondta és a kezét nyújtotta felém
Odadtam a telefonom,ő bepötyögte a számát és megcsörgette magát.Vissza adta a telom és átölelte a vállam akkor vettem észre egyedül vagyunk a szobába.Szóval "játszhatunk" egy kicsit.
Mögöttünk egy hangfal volt,arra felrakott és a nyakam kezdte el csókolgatni és harapdálni,mire a hajába túrtam.Nem tehettem róla,élveztem az egészet.Végül az ajka a számra csúszott,heves csókolózásba kezdtünk .A csók közben a haját túrtam,a göndör fürtjeit csavargattam,imádtam a hajához érni,olyan puha és selymes volt.
Harry az ingemhez nyúlt és gombolni kezdte.Nem állítottam meg,nem csak az hajtott,hogy Missie-t mennyire bosszantaná ha vele lennék,hanem kívántam is.A pólóját szépen lassan lehúztam és a szemem sokáig elidőzött a kockás hasán.Láttam,hogy a hasát nézem ezért elmosolyodott és elkezdte csókolgatni a mellkasomat,ami kicsit beindított.Újra smárolni kezdtünk és a nadrágomat kezdte el letolni,gyorsan lerúgtam a bakancsomat,így sikerült levennie a nacimat,már bugyiba és melltartóba ülltem a hangfalon,de Harry még volt nadrág.
-Kicsit sok rajtad a ruha!-nyögtem
Lerúgta a cipőjét,én miközben tovább csókolgatott kikapcsoltam a nadrágszíjját és letoltam a naciját,amit az ő segítségével le szedtem.
Lassan fehérneműnk is lekerült és hát történt,ami meg történt.Izgalmas és jó érzés volt,mondjuk az lett volna a legjobb ha nem a hangfalon,mert az egész kicsit volt,de Harry......fantasztikus szerető!Minden percet élveztem az egésznek!A nyőgésemitől vízhangzott az egész helység.


Otthon nem tudtam nem Harry-re és a mi kis kalandunkra gondolni.Életembe nem éreztem ilyet,ilyan fantasztíkus érzést.
Üzenetem jött.

Fantasztikus voltál! H.

Elmosolyodtam és kacéran vissza írtam neki:

Nem csak az én érdemem! ;) Megismételhetnénk valamikor! C.

Nem kellett sokáig várnom a válaszra:

A számból vetted ki a szót édesem! H.

Elmosolyodtam.Felmentem a Twiterre és láttam Harry bekövetett.Mosolyogva vissza követtem és írtam neki üzit.Nem sokat csak egy mosolygós és kacsintós smiley-t.
Úgy látszik,hogy ő se bánja a kis kalandunkat.

Pár perccel később Missie rontott be a szobámba síkongatva.
-Téged bekövetett Harry Styles?-vinnyogta
-Ühüm.És?
-Ő életem szerelme!-mondta akadozó hangon
Hmmm....az élete szerelme,jól fog jönni ez a Styles gyerek!Nem csak az ágyba,hanem a Missie ellen is tökéletes lesz!Kicsit gonosz vagy,nemde?

3.rész

Claire Bond 

Másnap reggel arra ébredtem,hogy a telom jelzi,hogy üzenetet kaptam.Megnéztem Thonny írt.

Ma van munka a stadiomba,fel írtunk téged is 1-re gyere!T.

Oké!C.

Megnéztem az órát már dél volt.Gyorsan kipattantam az ágyból és a szekrényemhez néztem,majd ki az ablakon.Mint mindig hűvös volt Londonba.A szekrényből kivettem egy fekete cicanadrágot,egy piros-fekete kockás háromnegyedes újjú pólót és egy fekete sapit.
Lesétáltam az alsó szintre ahol Missie elég másnapos fejjel kávézott.
-Hova mész?-kérdezte rekedt hangon
-Dolgozni!-mosolyogtam rá és felvettem a fekete bakancsomat
-Na szeva!-mondta és már rohantam is a buszra
A buszt épp,hogy elértem.Persze,hogy tömve volt az egész jármű és persze,hogy rá léptek a lábamra.Mire beértem a stadiomba csak 2 perc volt hátra félig így hát rohantam ahogy csak bírtam a munka adóhoz.Végül óda értem.
Név sort olvastak,majd mindenkit elirányítottak a dolgozó "szobánkba".Én kaptam a koncert termet,az volt a feladatom,hogy a mikrofon állványokat a megfelelő helyre rakjam.Meg a hangszerek megigazítása és behangolása,mivel tudták,hogy tudok gitározni.
A terembe belépve mély lélegzetet dúdólni kezdtem.A színpadra fellépve lassan kezdtem sétálni és a mikrofonokat kezdtem el rendezkedni.
A gitárokat is behangoltam és körbe néztem,nem volt ott senki.Így nagy bátorságot vettem magamon és az egyik mikrofonhoz léptem,majd énekelni kezdtem.Csak úgy rögtönőztem,de nagyon élveztem.
A dalom végén egy taps hangzott fel a néző térről.Nem láttam,hogy ki az így hát óda kiáltottam.
-Ki vagy?
Az alak aki tapsolt lassan a szimpad felé kezdett jönni és egyre jobban láttam őt és ezzel egyre helyesebb is lett.Egy fiú volt.Zöld szeme és barna göndör haja volt,amikor mosolygott rám a bal pofiján egy göndröcske jelent meg.
-Szia!-mosolygott
-Szia!Na ki vagy?-mondtam
-Nem tudod?
-Mért kéne?
-Hát én vagyok az aki abba a bandába játszik akinek te berendezted a színpadot.
-Vágom,de még mindig nem tudom,hogy ki vagy.
-Harry,a nevem Harry Styles.A te neved mi?
-Claire Bond!
-Nos Clarie őrülök,hogy találkoztunk.-nyújtotta a kezét
-Ugye tudod,hogy egy lány soha nem fog kezet?
-Akkor mit szokott csinálni űdvőzlés kép?
-Megszoktuk ölelni egymást!
-Na akkor ölelj meg!-kacsintott rám
-Reméltem,hogy nem érted félre!-mondta flegmán majd leugrottam a színpadról
Kimentem a teremből és bele ütköztem a Harry bandájának többi tagjába.Akik köszöntek,természetesen vissza köszöntem.

Késöbb amikor haza akartam menni óda jött hozzám és Calvin-ékhez a megbízonk.
-Gyerekek!Maradjatok a koncerten!-mosolygott
-Örömmel!-mosolygott Thonny
Hát igen jó benyomást akart kelteni,hogy legközelebb is dolgozhassunk itt.Hát ott maradtunk,be vittek minket a VIP részleghez ahol több lány síkoltózva nézett körbe.
Amikor a banda belépett a helységbe ők hangosan sikítani kezdtek,volt aki sírni is elkezdett.Én csak bambultam magam elé amíg valaki elém nem lépett.
-Claire.-suttogta valaki rekedt hangon amikor felnéztem egy zöld szempár nézett issza rám

2.rész

Claire Bond 

6 óra körül már indultunk haza,szívem szerint ott maradtam volna a gyár udvarába.A barátaimmal.Ott ahol nyugalom van,de sajnos el kellett indulni.
Lassan alig haladva mentem haza.De sajnos haza értem,amikor beléptem a lakásba Missie ott állt és várt......rám.
-Na megjöttél?-mosolygott "édesen"
-Szerinted?-flegmáztam
-Mért vagy ilyen büdös?
-Tudod te ki a büdös!
-Csak nem cigiztél?Megint?
-Drágám,te inkább törődj azzal,hogyan nézel ki,mert másra nem vagy jó.
-Te mondod?-mosolygott rám
-Én drágám!Tán süket is vagy?-vágtam vissza és felmentem a szobámba
Ahogy beértem a szobámba leroskadtam a földre és éreztem,hogy könnyek kezdik szúrni a szememet.Az ölembe vettem a gitárt és játszani kezdtem rajta.Csukott szemmel rögtönzés szerint játszottam a hangszeren,énekeltem halkan hozzá miközben a könnyek lefolytak az arcomon.
Mindent kiénekeltem.A fájdalmat amit okoztak nekem azok a szavak amiket mondott Missie.
Szerinte nem élek semmit,senki szerint se érek semmit.
Nem elég,hogy csúnya vagyok még érni se érek semmit!Csodás....
A dal végén teljesen megnyugodtam.A könnyeim felszívódtak és következő dal üteme sokkal nyugodtabb lett.A szövege pedig egy nyugodt kis dúdolás lett csak.Minden kitísztült.
-Claire!-dugta be a fejét Missie-Anyuék nem jönnek haza hétvégére a konferencia elhúzódott.
-Jó!Kimehetsz!-sziszegtem mire ő kacsintott és kiment
Ismerem ezt az arcot!Azt jelenti,hogy ma este nagy buli lesz nálunk,amire jönnek a jobbnál jobb pasik!Jaj,de jó.....

Sajnos igazam lett úgy 7:30-kor megérkeztek a vendégek hozzánk.8 órakkor már a ház tele volt ismeretlen emberekkel,akik jóba vannak a tesómmal.Persze én ezeket az embereket soha nem láttam.
Lassan lementem a földszíntre,a konyhába volt az úti célom,amikor valaki elkapta a derekam ás a nyakam kezdte el csókolgatni.Megpróbáltam szabadulni de nem tudtam.Vettem egy mély levegőt és felsikítottam.Pár perc múlva jött Missie aki pofán vágta a csávot,így végül az leszállt rólam.
-Kösz!-biccentettem és már rohantam is konyhába
-Mért nem bulizól velünk?-kérdezte Missie amikor utánam jött
-Mért tenném?
-Hogy végre jól érezd magad!Nem maradhatsz mindig Eleanor és a három tesója nyakán!Neked is élned kell!
-Jó!Egy,két korty még senkinek nem ártott meg!-mondta és a közelembe lévő Martini üveghez nyúltam.
Gyorsan felhajtottam egy kortyot,a Martini szinte magát öntötte a torkomba.

Kicsit később már teljesen be volt állva a házba mindenki.Missie egy srác ölébe ült és közben nagyba smároltak.Óda jött hozzám egy srác és magához rántott.Heves csókolózásba kezdtünk,a csók közben felkapott én pedig a derekára kulcsoltam a lábamat.Sokáig voltunk így.Semmi szégyen érzet nélkül elkezdett a pólóm alá nyúlkálni.Én nem is tudom mért de hagytam neki.De amikor a melltartóm csatját akarta kinyítani ellöktem.
-Na de bébi!-mondta mosolyogva
-Hagyj békén!-mondta és fel rohantam a szobámba
Amint felértem becsaptam az ajtót és az ágyamra vetődtem.Írtam egy smsm-t Andrev-nak.

Félek! C

Sokáig nem kaptam választ,de egyszer csak megszólalt a telefonom.Végre válaszolt.

Nincs mitől!Ne aggódj vigyázok rád! A 

Elmosolyodva küldtem neki egy pirulós smiley-t.A kezembe vettem a gitárom és egy kotta füzetet,majd elkezdtem írni életem első dalát.Sokáig írtam,de végül sikerült tökéletesítenem az egészet és tetszett a végeredmény!

1.rész

Claire Bond 

Mindig is tudtam,hogy más vagyok mint a többiek és sajnos nem jó értelembe.

-Clarie!-hallottam anya  éles hangját
Végig néztem magamon és hát nagyot sóhajtottam.A fekete hajam sima copfba fog,a ruhám egy sima szagatot farmerből és egy Ramones női fazonú pólóból állt,a lábamon nyúzott Converse feszült.
Lassan lementem a nappaliba ahol megláttam Missie-t azonnal elment a jó kedvem.
Szőke haja hullámosan omlott  a vállára,virágos egyberuhát és egy balerina cipőt viselt.Hát igen a szokásos "lányos" lány.
Végigmértem és egy gúnyos mosollyal üdvözöltem,hát igen megvetem az ilyen lányokat......nem is tudom mért.
-Thonny-ék itt vannak már?-kérdeztem
-Nem!Mért?-kérdezte anya
-Mert velük megyek suliba!
-Dehogy mész velük!!!
-Mért is nem?
-Mért Missie-vel mész!
-Á,csak rontanám a bevonulását!-nevettem fel gúnyosan
Kimentem az ajtón az oldaltáskámon az oldalamon és ott álltak ők,Calvin-ék.Amilyen gyorsan csak tudtam Eleanor nyakába ugrottam.Az ölelésébe biztonságba éreztem magam.
-Végre itt vagy!-suttogtam mire ő jobban ölelt
-Megint Missie?
-Igen.Bárcsak tesók lehetnénk!-mondtam
A derekamon egy kéz ölelését éreztem.Elengedtem a barátnőmet és mosolyogva megfordultam.Andrev állt velem szembe.
-Szia!-mosolygott rám és megölelt
A kezei között megnyugottam és mosolyogva bújtam hozzá,a fejemet a mellkasába temettem.A hajamat simogatva álltunk a házunk előtt.
-Srácok ideje indulni!-mondta Thonny
-Jó!-mosolyogtam és két puszit nyomtam az arcára
Rám kacsintott és elindult a "suliba".Hát igen péntek van ilyenkor nincs ofő és Missie levan fizetve,hogy fedezzen minket,cserébe én nem mondok el anyunak róla és Anne-ről egy-két titkot amit megtudtam.
Lassan végig mentünk az utcákon és befordúltunk egy régi gyár épülethez.
A kerítésen volt egy kis rozoga lyuk,ami pont akkora,hogy beférünk rajta.Így hát bemásztunk a gyár udvarába.
-Milyen gyár volt itt?-kérdezte Eleanor
-Asszem matrac gyár,de csődbe mentek.-feleltem
-Miért?
-Azt én honnan tudjam?-kérdeztem
-Te vagy itt az okos!-nevetett
A szememet forgatva Andrev-re néztem aki azonnal tudta mit akarok.Elő vette a zsebéből a cigis dobozt és adott egy szálat.A számba vettem a csikket,ő pedig leguggolt hozzám és meggyújtotta majd óda dobta Eleanor-nak az öngyújtót és leüllt mellém.
A cigit lassan szívni kezdtük miközben vártuk,hogy kikezdi a szokásos pénteki depizést.Végül Andrev szólalt meg.
-Elegem van már abból,hogy engem senki nem vesz figyelembe!Persze tudjátok,hogy több lánynak is tetszek,de annak aki nekem tetszik soha nem nézne úgy rám!Azt hiszi,hogy csak barátként tekintek rá,pedig szeretem...és....ez szörnyű érzés!-fejezte be
-Én soha nem leszek normális!Már most tudom!Soha nem leszek ponpon girl,se pláza picsa!Isten ments,hogy legyek!De ennek a kornak erről kellene szóljon,nem arról,hogy ezek a beképzelt ribik mindenkit megaláznak és azt képzelik mindenkinél jobbak!-mondat Eleanor
-Az osztályba azt mondták,hogy tuti azért barátkozok Claire-vel,hogy lefeküdjek vele....nem tudom,mért képzelik ezt!Egy lány és egy fiú nem lehetnek barátok?Szánalmasak az ilyen emberek...nem értem őket!Az emberek,mért ítélik úgy el a másikat ha nem is ismerik?-mondta Thonny
-Elegem van az életemből!De tényleg!Minden nap azt kell hallgatnom,hogy Missie milyen tökéletes,jó tanuló,szorgalmas és segítő kész.Persze én egy lusta,semmit nem tanuló és segítő kis dög vagyok!Utálom az egészet!!-sziszegtem az utolsó mondatot
Miután kiadtuk magunkból az gondolatainkat érzéseinket hátra dőltünk és csöndben szívtuk a cigit.Nem kellett beszélnünk,hogy tudjuk minden rendbe,mert hát tudtuk,hogy nincs minden rendben.Amíg nem változik meg a környezetünk addig ilyenek maradunk.Sokan azt mondják,hogy nekünk kéne változni,de ez nem igaz,ők nem értenek semmit.
Azért jó,hogy vannak ilyen barátaim akik megértenek,mert ők nem ítélnek el semmi miatt,azért szeretnek amilyen vagyok,nem a látszat miatt amit mutatok.Ők ismerik a valódi énem,de az életemnek egy részét még ők sem tudják,van egy olyan dolog amiről csak én tudok.Egyszer talán eljön az idő,hogy mindenki megtudja......

Prológus

Vannak az életnek olyan pontjai amibe az ember azt hiszi semmit nem ér.Én már így élek a születésem óta.Már kis koromba is azt hallgattam,hogy:
-Mért nem tudsz olyan lenni mint Missie?
-Clarie!Mért nem tiszta a ruhád?Missie mért tiszta??
-Clarie figyelj már óda!

És még sok ehez hasonló dolog mondta ami színte már  vált,de még is össze tör.3 ember teszi boldoggá az életem:a Calvin testvérek,ők tesznek engem boldoggá.Ők teszik teljessé az életem.......